Orbán Viktor miniszterelnök a választások után nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, ahol sok más mellett a Városliget-projekt félbe maradt terveiről is beszélt. Eszerint a fejlesztések terveit úgy alkották meg, hogy azok bármikor folytathatók legyenek.
Szerda délután az egykori Közlekedési Múzeum helyén, ott, ahova a Magyar Innováció Házát és a hozzá tartozó mélygarázst tervezték, mozgást észleltek, pénteken reggel pedig már munkagépeket lehetett látni, amint földmunkákat végeznek a területen. Ezek a jelek arra utalhatnak, hogy a kormány elmozdult korábbi álláspontjáról, és a választási eredmények tükrében akár neki is állhat a városligeti tervek befejezésének.
Eléggé egyértelmű a főváros álláspontja: tartjuk magunkat ahhoz a korábbi miniszterelnöki kinyilatkoztatáshoz, hogy a Városligetben semmi olyan nem fog épülni, ami akár Budapest vezetésével, akár Budapest lakóinak az akaratával szembemegy. A főváros álláspontján nem változtatott a parlamenti voksolás
– fogalmazott lapunk kérdésére Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes (Momentum). Hozzátette: az országgyűlési választások nem a Városligetről szóltak, ugyanakkor szerinte a budapesti eredmények azt mutatják, hogy a helyiek elégedettek a főváros vezetésével.
Emlékezetes, hogy a 2019-es önkormányzati választások után a kormány felfüggesztette a Városliget-projekt terveinek megvalósítását, és bár a tervezett öt új épületből ugyan több megvalósult, ám a Magyar Innováció Háza, a Nemzeti Galéria tervezett új épülete, valamint a Gyermekszínház nem. A befejezett épületek között szerepel a Magyar Zene Háza, amelyet éppen a választási kampány alatt adtak át, a Néprajzi Múzeum Dózsa György úti épületein pedig az utolsó simításokat végzik.
Miután 2019-ben Karácsony Gergelyt választották Budapest főpolgármesterévé, Orbán Viktor így fogalmazott:
Magyarország kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak. Várjuk, sőt, kérjük is, hogy a közgyűlés hozzon egyenként döntéseket, és mondják azt, hogy ez kell, ez nem kell. Ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás.
Kerpel-Fronius emlékeztetett, hogy a Városliget fejlesztéséről a Tarlós István nevével fémjelzett előző fővárosi vezetésnek is más elképzelései voltak, mint a kormánynak, ám a Városliget-törvény megalkotásával a fejlesztések felett elvesztette befolyását a Fővárosi Önkormányzat. A Városligetet kilencvenkilenc évre a Városliget Zrt. kezelésébe adták.
A főpolgármester-helyettes szerint a három kérdéses épületre – a Magyar Innováció Házára, a Gyermekszínházra és a Nemzeti Galériára továbbra is érvényesek az építési engedélyek. Utóbbi épület esetében bonyolultabb lehet a helyzet: Kerpel-Fronius elmondása szerint itt bíróság mondta ki, hogy az engedélyeztetési eljárásban megsértették a főváros ügyféljogait, ezért új eljárás lefolytatására kötelezték a feleket. Az építkezések folytatásának megakadályozására a fővárosnak azonban így is korlátozottak a jogi eszközei.
Arra a kérdésre, hogy ebben az esetben milyen eszközei maradtak Budapestnek, Kerpel-Fronius azt mondta:
A főpolgármester-helyettes ezzel együtt annak a véleményének adott hangot: kérdéses, hogy a kormánynak a jelenlegi helyzetben marad-e pénzügyi mozgástere a városligeti tervek maradéktalan megvalósításához. Szerinte ugyanis várható, hogy a külpolitikai elszigetelődés, a növekvő energiaárak és a rezsicsökkentés költségeinek elszállása egyszerre szakad majd a kormányra.
