Belföld

Magyarország előre megy, nem hátra? Márki-Zay Gyurcsány beosztottja? Orbán fél a vitától? – felmértük, hányan hisznek a kampány fő üzeneteiben

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu

Magyarország előre megy, nem hátra? Márki-Zay Gyurcsány beosztottja? Orbán fél a vitától? – felmértük, hányan hisznek a kampány fő üzeneteiben

A választók töredéke gondolja csak, hogy Márki-Zay Péter eltörölné a rezsicsökkentést vagy bevándorlókat telepítene be az országba, többen elhiszik viszont azt, hogy Gyurcsány Ferenc embere. Az inflációért a kormányt hibáztatjk, a többség mégis egyetért azzal, hogy Magyarország előre megy, nem hátra. A kampányban elhangzó mondatok igazságtartalmáról kérdezte az emberek véleményét a Závecz Research lapunk megbízásából.

A választók 48 százaléka nem gondolja azt, hogy az ellenzék győzelme esetében Márki-Zay Péter eltörölné a rezsicsökkentést – derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a 24.hu megbízásából a Závecz Research készített. A megkérdezettek mindössze 30 százaléka értett egyet részben vagy teljesen ezzel a feltételezéssel.

A felmérésben hat, a kampányban a kormányoldal, illetve az ellenzék részéről gyakran hangoztatott mondatról kérdezték meg az embereket, hogy kiderüljön, mennyire sikerült meggyőzni őket róluk. A kérdés úgy szólt, az ötfokozatú skálán mennyire azonosulnak az alábbi állításokkal:

  • Márki-Zay Péter eltörölné a rezsicsökkentést.
  • Márki-Zay Péter bevándorlókat telepítene be az országba.
  • Márki-Zay Péter Gyurcsány Ferenc beosztottja.
  • Orbán Viktor fél a vitától, ezért nem áll ki vitázni Márki-Zay Péterrel.
  • Az elszabadult infláció azt jelzi, hogy megbukott a kormány gazdaságpolitikája.
  • Magyarország előre megy, nem hátra.

Az 1-es ezúttal is azt jelentette, hogy valaki „egyáltalán nem ért egyet” a felvetéssel, az 5-ös osztályzat pedig azt, hogy „teljes mértékben egyetért”.

Az a fideszes állítás, hogy az ellenzék vezetője hatalomra kerülve eltörölné a rezsicsökkentést, 2,6 pontot kapott, vagyis a többség nem hisz benne. Ezt még a fideszes szavazók jó része sem tételezi Márki-Zay Péterről, náluk az átlagos pontszám 3,4 volt, az ellenzékieknél pedig mindössze 1,9. A demográfiai adatok között egy kiugró vehető észre: amíg a 40 évnél fiatalabbak és a 60 év felettiek 2,4-2,5 pontot adtak erre az állításra, a 40 és 59 közöttiek (akik a felmérés többi része alapján is fogékonyabbak a Fidesz üzeneteire) 2,9-et.

Ennél is hatástalanabbnak bizonyult a kormánypropaganda azon szlogenje, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester bevándorlókat telepítene be az országba. A megkérdezettek erre mindössze 2,2 pontot adtak átlagban, a fideszesek 3,2-t. Az ellenzéki szavazók és a pártnélküliek körében csak 1,5 pontot ért el ez a felvetés.

Még árulkodóbb az eredmény, ha azt nézzük, hogy 55 százalék egyáltalán nem ért egyet ezzel az állítással, és csupán 19 százalék osztja maximálisan azt, hogy Márki-Zay migránsokat telepítene be. Összességében 62,2 százalék hajlott arra, hogy az ellenzéki politikus nem készül erre, és csak 24,4 százalék szerint igen.

Valamivel jobban sikerült meggyőzni az embereket arról, hogy az ellenzéki oldalon nem Márki-Zay a valódi főnök. Ez az állítás 2,9 pontot kapott, ami úgy jött ki, hogy 40,9 százalék egyetértett vele, 45,4 százalék viszont nem. A Fidesz-szavazók az előző két állítással szemben ezt a nézetet szinte maradéktalanul osztják (4,7 pont), az ellenzékiek viszont ugyanúgy nem, ők 1,5 pontot adtak rá.

Feltűnő, hogy a felsőfokú végzettségűek között mindössze 2,4 pontot ért el ez az állítás, az alapfokú végzettségűeknél viszont közel egy ponttal többet, 3,3-at, ők tehát fogékonyabbak a gyurcsányozásra. Ahogy a községekben élők is: ők 3,2 pontot adtak, szemben a fővárosiakkal, akik 2,5-t.

Húsba vágóbb problémát feszeget az az állítás, amely szerint az elszabadult infláció azt jelzi, hogy megbukott a kormány gazdaságpolitikája. Ez esetben az átlagos pontszám 3,1 lett – vagyis

jóval többen okolják a kormányt az áremelkedések miatt, mint ahányan a Márki-Zay Péterrel kapcsolatos riogatásokat komolyan veszik.

A relatív többség (39,7 százalék) egyetértett az állítással, míg 37,6 százalék nem. A magas átlag oka az, hogy az ellenzéki szavazók 4,3 pontot adtak, miközben a fideszeseknél ez az érték csak 1,8 pont.

Ennek fényében érdekes, hogy

a szűk többség egyetért azzal, hogy Magyarország előre megy, nem hátra.

Ennél az állításnál 3,1 pont lett az átlag, és a teljesen vagy részben egyetértők aránya magasabb (42,6 százalék), mint azoké, akik nem osztják a kormányzati szlogent (40,4 százalék).

E kérdésnél is nagyon élesen elkülönült a kormánypárti és az ellenzéki szavazók véleménye: az előbbiek átlagosan 4,4 pontot adtak, míg az utóbbiak 1,8-at. Észrevehető különbség alakult ki a nők és a férfiak között is: a kormány újraválasztását is nagyobb arányban kívánó nők 3,3 pontot adtak, míg a férfiak csak 2,8-at.

A megkérdezettek kicsivel több mint fele, 51,5 százaléka válaszolt úgy, hogy Orbán Viktor fél kiállni Márki-Zay Péterrel vitázni, és csak a 37,8 százalékuk utasította el ezt az állítást. A kormánypárti szimpatizánsok ugyan nem hiszik, hogy erről lenne szó (1,7 pont), az ellenzéki pártok közös listájára szavazók viszont szinte mind egyetértenek azzal, hogy a miniszterelnök tart a vitától (4,6 pont).

Iskolázottság alapján a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők gondolják a legkevésbé, hogy Orbán nem mer vitázni, miközben Budapesten jóval többen gondolják így (3,6 pont), mint a vidéki városokban és a községekben (3,2 pont).

Módszertan

Az adatfelvétel 2022. február 17 és 23. között készült, telefonos módszerrel. A megkérdezettek száma 1000 fő, akik életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország választókorú népességét reprezentálják. A közvélemény-kutatás során kapott adatok legfeljebb +/- 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptak volna, ha minden választókorú személyt megkérdeznek az országban.

Olvasói sztorik