Belföld

Több mint kétszáz nemzetközi megfigyelő ellenőrizheti az áprilisi választást

Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) az országgyűlési választás és országos népszavazás miatt Magyarországra érkező megfigyelői február 24-én sajtótájékoztatót tartottak annak alkalmából, hogy megkezdik a megfigyelési missziót.

Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a megfigyelőket a Külgazdasági és Külügyminisztérium hívta meg, ahogy az minden EBESZ-tagországnak kötelessége – mondta el a sajtótájékoztató elején Jillian Stirk, a misszió vezetője.

1998 óta összesen öt misszióra került sor Magyarországon, legutóbb 2018-ban. Február 22-én érkeztek Magyarországra és már volt egy bemutatkozó megbeszélésük a minisztériumban, és még csütörtökön találkoznak a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság munkatársaival, hogy bemutatkozzanak.

Stirk kitért arra is, hogy pontosan mivel foglalkozik az EBESZ-misszió: a misszióban 18 nemzetközi szakértő vesz részt 13 tagországból, a választás számos területével foglalkoznak, a médiától kezdve a jogi vonatkozásokig. Az ideiglenes iroda Budapesten lesz, amely már el is készült.

Elmondta: március 3-án hosszú távú megfigyelők érkeznek a csapatba, akik kilenc különböző vidéki városban fogják követni a kampányt, majd április 4-én további 200, rövid távú megfigyelő is érkezik az EBESZ-tagországokból, hogy megfigyeljék a szavazást a szavazóhelyiségekben.

Később hozzátette ugyanakkor, hogy a rövid távú megfigyelők küldése és toborzása a tagországokon múlik. Elhangzott az is, hogy korábban már egy másik európai uniós tagország esetében is alkalmaztak már teljeskörű választási missziót: Bulgáriában, 2013-ban.

Az ODIHR módszertanával kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt 20 évben 57 tagországban mintegy 400 szavazást figyeltek meg és az elfogultság nagyon fontos szerepet játszik a munkájukban. A megfigyelők többek között a következő területekre koncentrálnak: adminisztratív előkészítés, a szavazók és jelöltek regisztrációja, a kampányfinanszírozás, a média, a jogszabályi keret (például a választási törvény megváltoztatása), vagy a jogorvoslat kérése.

A munka során több megbeszélést fognak folytatni, alapvetően bármilyen olyan hatósággal, amely részt vesz a választás lebonyolításában, pártokkal, civil szervezetekkel, és a média képviselőivel, országos és regionális szinten is.  Az elfogulatlanság és következetesség érdekében mindig az adott választásra koncentrálnak, azt önmagában elemzik, akkor is, ha korábban már részt vettek egy másik szavazáson az adott országban – tette hozzá Stirk.

A munkánk részét nem képezi, hogy a választások eredményei értékeljük, a mi feladatunk a folyamatok, a választási kampány megfigyelése,

hangsúlyozta a misszióvezető, hozzátéve, hogy nem feladatuk az eredmény kommentálása sem.

A választások előtt két héttel úgynevezett közbenső jelentést adnak ki, amelyben megfogalmazzák az addigi megfigyeléseiket. A választás másnapján lesz egy sajtótájékoztató, a választás után nagyjából nyolc héttel pedig elkészül a teljes jelentés, benne az ajánlásokkal.

A koronavírus természetesen kihívást jelent a munka során, jegyezte meg Stirk, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudják elvégezni a feladatukat. Ennek megfelelően betartják a vonatkozó járványügyi előírásokat, és a saját járványügyi protokolljaikat is alkalmazni fogják.

Stirk kiemelte, hogy a munkájuknak nagyon fontos elve az átláthatóság, igyekeznek átláthatóan eljárni, és ebbe beletartozik a sajtóval való kommunikáció is.

Arra kérdésre, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadása hatással lesz-e a misszió összetételére, Stirk úgy válaszolt: jelen pillanatban nem számít arra, hogy a misszió munkáját befolyásolni fogja ez a konfliktus, de természetesen szorosan figyelemmel követik a helyzet alakulását és ha kell, készek változtatást beiktatni.

A voksturizmussal kapcsolatos veszélyre vonatkozó kérdésre Stirk úgy válaszolt, hogy az egyik terület, amelyre koncentrálnak, a választási regisztráció, ezért úgy véli, hogy ezt a területet is figyelemmel tudják követni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik