Belföld

Komoly bajban vannak a benzinkutasok, a vállalkozók érdekvédelme a terhek megosztását javasolja

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu

Az árak befagyasztása miatt számos gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozás mehet tönkre, személyes egzisztenciák kerülhetnek veszélybe – áll a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) megoldási javaslatában, melyben a terhek megosztása mellett érvelnek.

A közleményben az érdekvédelem nem vitatja a kormány intézkedéseinek jó szándékát, azonban arra figyelmeztet, hogy az élelmiszerár-stop, de főleg az üzemanyagárak maximalizálása aránytalan többlet terheket ró a vállalkozókra.

Az élelmiszer-kisboltok tulajdonosai, habár igazságtalannak tartják, hogy egyedül nekik kell a piacidegen, hatósági árak miatti terheket viselni, nincsenek akkora bajban mint a benzinkutasok.

A gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások többsége magyar kézben van, többen az érdekvédelem tagjai.

Mivel újabb negyed évvel meghosszabbodik a hatósági árplafon veszélybe kerül a megélhetésük, hiszen idő közben tovább nőtt az infláció és a világpiaci árak is felfelé indultak, amelyet a nagykereskedelmi üzemanyagár – amit nem érint a hatósági árplafon – hűen követ.

A kis kutakon ezzel szemben – a 480 forintos maximált ár miatt – ma még „csak” 8–9 forint veszteség van egy liter gázolajon, ami péntektől 14 forintra fog emelkedni.

Mostantól minden benzinkútnak veszteséges az üzemanyagok értékesítése, bezárási hullám jöhet
Egy liter benzin eladásán 8, egy liter gázolajén 18 forint veszteségük lesz a kutaknak. A következő hetekben a százas nagyságrendet is elérheti a bezáró benzinkutak száma, és nem lesz könnyű az üzemeltetés átvétele.

A VOSZ figyelmeztet, hogy családi egzisztenciák kerülhetnek veszélybe, ami annak fényében rendkívül igazságtalan, ha belegondolunk, hogy egy benzinkutas az évek során a sok millió liter üzemanyag után mennyi adót és járulékot fizetett be.

A megoldás lényege az, hogy ne egyedül a magyar üzemanyag-kiskereskedő vállalkozások viseljék a hatósági ármegállapítás terheit, hanem – ha az valóban társadalmi érdek – a társadalom több csoportja és az állam is vállaljon szerepet benne

– áll a közleményben.

Ennek az eszköze lehet például az, ha a nagykereskedelmi ár alakulásához kötik a hatósági kiskereskedelmi ármaximumot, így egy minimális nyereséget biztosítva a vállalkozóknak a fennmaradáshoz, illetőleg megoldást jelenthet, ha az ármaximálás átmeneti idejére kedvezményes pénzügyi lehetőségeket (kamatmentes áthidaló hitel, adó- és járulék-kedvezmény) biztosítanak az érintetteknek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik