Nem ütközik az Alaptörvénybe, hogy akinek járulékelmaradása van, annak fizetnie kell az orvosi kezelésért, állapította meg az Alkotmánybíróság a hvg.hu szerint.
A lap cikkében emlékeztet, az országgyűlés 2019 végén döntött úgy, hogy 2020 őszétől aki elmaradt társadalombiztosítási járulékának befizetésével, annak fizetnie kell az orvosi ellátásért, és gyógyszerét nem támogatja a társadalombiztosítás. Ilyen helyzetbe kerülhet például az a fiatal, akit nem vettek fel az egyetemre és még nem dolgozik, aki háztartásbeli vagy aki úgy dolgozik, hogy nem jelentette be a munkaadója.
Az országgyűlés ellenzéki képviselői kezdeményezték a törvény és a végrehajtásáról szóló rendelet érintett pontjainak megsemmisítését, mondván, a változtatásnak nem volt jogszerű indoka.
Az Alkotmánybíróság több mint egy évig nem foglalkozott a beadvánnyal, de most megtárgyalta és elutasította.
A hvg.hu azt írja, érvelésük szerint
az állam nem avatkozhat ugyan be indokolatlanul és jogalap nélkül az élethez, méltósághoz való jog védelmi körébe, de az egészséghez való jog nem tartozik ebbe a körbe. Az Alaptörvény II. cikke, amely szerint az emberi méltóság sérthetetlen, nem alapozza meg az egyén alapjogát az állam által nyújtott meghatározott egészségügyi ellátásra vonatkozó törvényi szabályozásra. A fenntartható egészségügyi és egészségbiztosítási rendszer kialakításában a jogalkotónak akkora mozgástere van, hogy abból általában semmilyen igény nem vezethető le konkrét egészségügyi szolgáltatásokra.
A határozatban azzal indokolnak, hogy az élettel járó kockázatok egy részét a társadalombiztosítási rendszerek általában fedezik, más részük azonban nem hárítható át másokra, különösen akkor, ha a pénzügyi kötelezettséget előidéző helyzet az érintettnek betudható.
Az AB tehát elutasította a képviselők indítványát.
