Belföld

Másfél millió forintos büntetést ért a belorusz légtérzár megsértése

Több probléma is volt a tavaly júniusi minszki kiruccanásnak. A magyar fejlesztésű kisgép repülési engedélye például csak Magyarországra szólt, ezért a Magnus Aircraftnak a szlovák és a lengyel hatóságoktól is berepülési engedélyt kellett volna kérni, amit elmulasztott. Emellett a pilóta átlépte a repülési időre vonatkozó maximum 6 órás időkeretet is.

Milliós bírságot rótt ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Magnus Aircraft Zrt.-re, amely 2021 júniusában próbált új vevőket találni Fehéroroszországban a saját fejlesztésű repülőgépére. A magyar cég a szlovák és a lengyel légteret is érintve küldte ki az Aljekszandr Lukasenka által irányított országba a kétüléses Magnus Fusion egyik példányát.

A belarusz marketingúttal azonban akadt egy kis probléma: az Európai Unió, így Magyarország is, néhány héttel korábban beszüntette a légiközlekedést Fehéroroszországgal, miután Lukasenka elnök parancsára 2021 májusában Minszkben földre kényszerítették a Ryanair egyik, az ország felett áthaladó utasszállítógépét. Az uniós bojkottal összhangban a magyar légügyi hatóságok is megtiltották a magyar pilóták és a magyar regisztrációval rendelkező gépek számára, hogy belépjenek a belarusz légtérbe.

A 24.hu tavaly nyáron írta meg, hogy a Magnus Aircraft  figyelmen kívül hagyta a repülési tilalmat egy minszki bemutató miatt. Akkor a cég azt nyilatkozta, hogy a repülési tilalom „a kereskedelmi tevékenységet végző repülőgépekre” vonatkozik, a HA-XCN lajstromjelű gépük viszont kiküldetésen volt, amit az érvényben lévő légügyi rendelkezés nem tilt, ezért „az utazás szabályos volt”.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azonban másként ítélte meg a helyzetet. Információink szerint egy hosszabb vizsgálat lefolytatása után a légügyi hatósági főosztály 1 millió forintos légiközlekedési bírsággal sújtotta a Magnus Aircraft Zrt.-t, a pilótára pedig külön 500 ezer forintos bírságot rótt ki.

Az ITM határozatában azt is megállapították, hogy a repülés során a légijármű üzemeltetés egyéb szabályait is megsértették. A gép repülési engedélye például csak Magyarországra szólt, ezért a cégnek a szlovák és a lengyel hatóságoktól berepülési engedélyt kellett volna kérni, amit elmulasztott. Emellett a pilóta átlépte a repülési időre vonatkozó maximum 6 órás időkeretet is.

Az Orbán-kormány négy éve több mint 2 milliárd forinttal támogatta a Pécs melletti Pogányban összeszerelő üzemet és kompozitgyárat építő céget, amely a Facebookon újabban a „magyar repülőgépgyárként” reklámozza magát. Novemberben pedig „a magyar repüléstörténet meghatározó pontjaként” jelentették be, hogy elkészült a Fusion egy továbbfejlesztett változata, amely az első olyan teljesen magyar fejlesztésű és gyártású repülőgép, amely megszerezheti az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség típusalkalmassági bizonyítványát.

Egy éve arról is szó volt, hogy az ultrakönnyű Fusionból Nigériának adnak el 20-50 darabot, amelyet katonai célokra is használnának majd.

Az ITM légügyi hatóság döntésével kapcsolatban megkerestük a Magnus Aircraft Zrt.-t, ahonnan azt írták, a döntéssel nem értenek egyet, azonban a rendkívül nehéz jogorvoslati lehetőség miatt elfogadták a kiszabott büntetést.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik