Sz. Bíró Zoltán a Klikk FM Politikai nagyító című műsorában cáfolta, hogy Orbán Viktor békemisszióra ment Moszkvába. Az Oroszország-szakértő szerint magyar részről semmi sem indokolta a „zarándoklat” időzítését, a missziós küldetés csak egy fedősztori. Noha a magyar kormányfő köszönte meg a tanácskozás lehetőségét, a találkozóra egyértelműen Vlagyimir Putyinnak volt szüksége.
Ő egy NATO-tagállam vezetője előtt bírálhatta úgy a szövetséget, hogy Orbán Viktor
egy pillanatra sem érezte feladatának, hogy a pontatlanságokat vagy a valótlanságokat helyre tegye. (…) Ez súlyos politikai hiba és a nyugati világgal való szolidaritásnak a feladása Orbán részéről.
Sz. Bíró Zoltán az ukrán konfliktusról azt mondta, nehéz egy autokrácia első számú vezetőjének az érzelmi világát kifürkészni, mégis úgy véli, nem lesz háború, mert az súlyos következményekkel járna Oroszországra nézve.
A történész a HVG-nek azt mondja, az Orbán-kormány hibát követ el, amikor a kárpátaljai magyarság sérelmeire hivatkozva nem áll az „éppen élet-halál harcát vívó” Ukrajna mellé. Szerinte az a helyes, hogy Bukarest és Varsó most támogatja Kijevet, noha a magyarnál jóval nagyobb Ukrajnában a román, lengyel kisebbség. Ők abból indulnak ki, a helyzet rendeződése után könnyebb lesz megoldást találni a nemzeti kisebbségek ügyére.
Az egyetemi tanár hangsúlyozta, nem lehet tudni, a magyar kormány számol-e Kárpátalja visszaszerzésével, de vannak olyan gesztusok, mondatok, amelyek csak azzal magyarázhatóak, hogy fenn akarják tartani a lehetőségét,
hogy ha a »dolgok úgy alakulnak«, Ukrajna egy része akár hozzánk is kerülhet.
Sz. Bíró Zoltán szerint a kétértelmű retorika is megengedi ezt a feltételezést. Az uniós szankciók megszavazása és utólagos bírálata Orbán Viktor és Szijjártó Péter részéről a Kremlnek szólt.
Ez az EU egységéből folyamatosan kilógó retorika megengedi annak feltételezését, hogy erre azért van szükség, mert a magyar kormány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Ukrajna a darabjaira hull, és akkor jól jön majd Moszkva jóindulata.
A látványosan baráti magyar–orosz viszonynak politikailag lehet az a magyarázata, hogy Orbán úgy gondolhatta, emiatt fontosabbnak tartják majd, de látványos gazdasági eredménye nincs. A magyar export máig nem tudta megközelíteni a Gyurcsány-kormány idején elért csaknem 4 milliárd dollárt, nincs jele, hogy gazdasági expanzióban lenne Magyarország az orosz piacon.
