Szerdán egy kétórás sajtótájékoztatón cáfolták az orvosok és a szakdolgozók a kormány azon – gyakran hangoztatott – állítását, miszerint az egészségügy jól működik. Tavaly novemberben Gulyás Gergely fogalmazott úgy, hogy az egészségügyi kapacitások bőven elegendőek, és álhír ennek az ellenkezője. Egy hónappal később Orbán Viktor egyenesen fantasztikusnak nevezte a kórházak kapacitását.
Ehhez képest akkora a baj az egészségügyben, hogy eddig példa nélküli összefogás született a problémák feltérképezésére: az orvosi és a szakdolgozói kamara közösen 12 pontban listázták, mit és hogyan kellene rövid időn belül végrehajtani, hogy ne omoljon össze az ellátás. Merthogy a történelmi jelentőségűnek titulált összefogás sajtótájékoztatóján sorra olyan dolgok hangoztak el, amelyek nem támasztják alá a fantasztikus kórházi kapacitásról szóló kormányfői kijelentést.
A Covid rombolt, és nem csak a 40 ezernél is több halottban mérhető módon. Az egészségügyet is lerombolta
– fogalmazott Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. Bár pontos adatok nincsenek, kézzelfoghatóvá vált a humánerőforrás-hiány, ami befolyásolja a várólisták alakulását is. Az orvoskamara közleménye úgy fogalmaz, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a Covid-19 pandémia kettős nyomás alá helyezte az egészségügyet, amely az utóbbi évtizedek legnehezebb szakaszát éli. Hogy mennyire nehéz, arról a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád-Csanád megyei elnöke adott képet. Irinyi Tamás 32 éve dolgozik az egészségügyben, és azt mondta, borzasztó látnia, hogy milyen öngerjesztő folyamatok indultak el. Szerinte elindult a rendszer egy olyan lejtőn, aminek a vége egy nagy szakadék, amibe feltartóztathatatlanul belezuhannak.
12 óra nappal, 12 óra éjszaka
A rendszeranomáliákat saját munkatapasztalatával érzékeltette. Pályája kezdetén három műszakban – reggeli, délutáni és éjszakaiban – zajlott a munka. A műszakváltásra egy óra állt rendelkezésre: ennyi idő alatt adták át az előző műszakban dolgozók az utánuk következőknek az összes információt a betegekről, így biztosították az ellátás biztonságát és folyamatosságát. A finanszírozási gondokkal azonban eltűnt ez a fontos egy óra, és ha kettőkor vége van a délelőtti műszaknak, azonnal kezdődött a délutáni. Az átadás persze nem marad el, de így arra kényszerülnek a dolgozók, hogy „szabadidejükben”, ingyen dolgozva adják-vegyék át az osztályt. Egy évben az el nem számolt műszakváltásokkal nagyjából egy hónapnyi plusz munkát végeznek a dolgozók, amiért nem kapnak fizetést – számolta ki Irinyi Tamás, aki azt is számszerűsítette, hogy ő maga 32 év alatt 2,5 évet dolgozott így ingyen.
Erre a rendszerre szakadt rá a járvány, ami megmutatta, hogy már eleve mennyire kevesen dolgoztak az egészségügyben. Egy Covid intenzív osztályon dolgozó ápoló a létszámgondok miatti megterhelő munkarendje így néz ki:
Nem csoda, hogy hihetetlen rossz lelki állapotba kerültek a szakdolgozók, és erre számokat is hozott a MESZK területi elnöke. A szakdolgozói kamara 2001-es felmérése szerint a dolgozók 35 százaléka érezte kiégettnek magát, 2021-ben már 69,9 százalék.
A felmérésben megkérdezték azt is, mi okozza a legnagyobb stresszt. A legtöbben a szolgálati jogviszony okozta bizonytalanságot említették, második legnagyobb stresszforrásként pedig a járványt jelölték meg a legtöbben. Irinyi Tamás ezért is tartja hibának a törvény járvány alatti érvénybe léptetését, amivel úgy gondolja,
Azt, hogy óriási problémák lesznek a szakdolgozók csökkenő létszámából, már húsz évvel ezelőtt megjósolta Irinyi Tamás. A 80-as években és a 90-es évek elején évente még 6–7 ezer ápoló végzett, most évi 300, de volt olyan év, hogy száz alatt maradt a végzett szakdolgozók száma. Ráadásul, akik a 80-as években végeztek, azok most mennek nyugdíjba – vázolta a fokozódó szakdolgozóhiány egyik fontos okát a területi elnök.
Kevés a hadra fogható ember
Arról, hogy hány szakdolgozó és orvos hiányzik a rendszerből, pontos számok nincsenek. Elsőként az Rtl.hu számolt be a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, hogy egy év alatt 17 ezerrel csökkent az egészségügyben dolgozók száma, de hogy pontosan melyik területekről hány orvos és szakápoló távozott a rendszerből, a szerdai sajtótájékoztatón sem tudták megmondani. Csak egyetlen konkrét szám hangzott el, ami viszont pontosan jelzi, mekkora a baj:
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint az elsősorban a szakdolgozókat érintő humánerőforrás-hiány annyira drámai, hogy sok helyen nem tudják rendesen megszervezni az ellátást, mert nincs hadra fogható ember. A műtéti asszisztencián kívül a sürgősségi ellátásban és a képalkotói diagnosztikában vannak jelentős gondok.
180 ezer dolgozó viszi hátán az egészségügyet, és közülük a legtöbben a szakdolgozók hagyták el a rendszert – húzta alá az elnök. Pótlásuk erősen kétséges szerinte, mert amíg a járvány előtt tízből 8–9 nyugdíj előtt álló szakdolgozó kérte a továbbfoglalkoztatását, addig most csak egy-kettő kéri közülük.
Hogy hány dolgozó maradt a rendszerben, a Covid utáni visszarendeződéskor lehet majd pontosabban látni. Elképzelhetőnek tartják, hogy lesznek olyan osztályok, amiket nem tudnak újranyitni a visszarendeződés után, mert nem lesz elég egészségügyi dolgozó – sem orvos, sem szakdolgozó.
