A rezsicsökkentésről és energiapolitikai kérdésekről készített interjút Márki-Zay Péterrel a Népszava. Ebben az ellenzéki miniszterelnök-jelölt politikai öngyilkosságnak nevezte azt lehetőséget, ha a fideszes rezsicsökkentés megszüntetésével kampányolna. Márki-Zay a beszélgetésben azt a korábbi állítását is megerősítette, hogy az ingyenenergia ötletét elveti: szerinte a legtöbbet takarékossággal, ingatlankorszerűsítéssel lehet spórolni.
Az interjúban a miniszterelnök-jelölt újra felidézte, hogy a rezsicsökkentett lakossági energiaár egészen a közelmúltig drágább volt, mint a piaci ár, emiatt pedig a rezsicsökkentésen nem a lakosság, hanem a szolgáltatók nyertek.
A Fidesz-közeli cégek, mint például a Garancsi Istvánhoz köthető MET, hatalmasat kaszáltak, hisz adhatták volna olcsóbban is az energiát
– mondta, majd hozzátette, hasonló rablás és piacszerzés történik üzemanyagfronton is. A kormány szerinte képtelen megfékezni a drágulást: a hatósági árakhoz nem adócsökkentéssel járult hozzá, hanem a veszteséget a kutasokra terhelte. Emlékeztetett, hogy a Mol már be is jelentkezett a hatósági ár bevezetése miatt tönkremenő benzinkutak megvételére.
Az épületkorszerűsítésről és a saját áramtermelésről szólva azt mondta: az Unió több ezermilliárdot adna rá, ha nem azt látná, hogy Orbán és barátai az egészet ellopják. De ha jövőre a Fideszt leváltva a magyar állam csatlakozik az európai ügyészséghez, akkor a pénzeket szerinte rögtön megkapjuk. Márki-Zay ebből a támogatásból litván mintára lakások százezreit korszerűsítené. Példaként említette, hogy Hódmezővásárhelyen, ahol polgármesterként működik, az idősek otthona fogyasztásán 77 százalékot vágtak az ingatlankorszerűsítésnek köszönhetően.
Csökken a rezsi és nő az ingatlan értéke: így nyer a többség
– fogalmazta meg elképzeléseit. Arra a kérdésre, hogy mindebből nem következik-e, hogy feloldaná a 2014-ben befagyasztott lakossági energiadíjakat, határozott nemmel felelt.
A rezsicsökkentés nehezítő tényezői közé sorolta az elszálló euró árfolyamot. Szerinte a problémát, amivel emiatt az ország szembenéz, Fidesz állította elő. Márki-Zay ennek kapcsán felidézte Orbánnak azt a 2008-as megnyilvánulását, mely szerint ha 300 forint fölé megy az euró, a miniszterelnöknek le kell mondania.
Most 370-nél járunk. Szó sincs valódi rezsicsökkentésről: az adón keresztül a magyar emberekkel térítteti meg az oroszoknak euróban kifizetett világpiaci árat. De mi lesz, ha 500 lesz az euró? Akkor miből vesz el?
– tette fel a kérdést a miniszterelnök-jelölt.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol a DK és az MSZP legszegényebbekre szabott, minimális fogyasztásig terjedő, ingyenes vagy jelképes árú közműdíj-javaslatáról, azt mondta: miközben a szociális rezsi mellett teljes mellszélességgel kiáll, az ingyenenergia-ötletet nem pártolja, mert szerinte az pazarlásra ösztönöz, és a környezet elleni bűncselekmény. Úgy látta, észszerű megoldási lehetőség a kéttarifás mérő, amely éjjel folyamatos, alacsonyabb díjat biztosítva kisimítja, olcsóbbá teszi és zöldíti a villamosenergia-termelést. A lényeg szerinte azonban nem is a tarifa. Hiszen miközben Magyarországon alacsonyabbak a közműdíjak, mint Nyugat-Európában, addig az energiaszegénység nagyságrendekkel magasabb itthon. Ezt Márki-Zay a kormány bérpolitikájával magyarázta, és azzal, hogy a támogatásokból a legszegényebbek részesülnek a legkevésbé.
Az interjúból az is világos, hogy Márki-Zay véleménye a nukleáris energia kérdésében továbbra is a kormány álláspontjához áll közelebb. a Paks 1-et nem állítaná le, hanem támogatja a régi blokkok további élettartamhosszabbítását. A Paks 2 szerződés felülvizsgálatát ugyanakkor megígérte, hozzátéve, hogy a zöldpártok követelésétől eltérően azonnali felmondást nem ígér, hisz azt sem lehet tudni, mi áll a szerződésben.
Mindazonáltal meggyőződésem, hogy az atomenergia tiszta, klímasemleges, zöld, biztonságos és hatékony. Nagy ostobaság lenne lemondanunk róla
– magyarázta. Arról, hogy a szélerőművek állami támogatását a programjában miért veti el, azt mondta, azért, mert idehaza csak húszszázalékos hatékonysággal üzemel a szélkerék, miközben a dán tengerparton kilencven százalékot ad. Szerinte a naperőművek viszont egyre inkább megtérülnek, a kulcs itt a ma még kezdetleges energiatárolás.
