Vadai Ágnes szokatlanul hosszú, vádiratnak beillő írásbeli választ igénylő kérdésben sürgette Polt Pétert, hogy a „Híd a munka világába” program ügyében végre szülessen ügyészségi döntés. A Demokratikus Koalíció képviselője eddigi parlamenti levélváltásaik mellett azt is felidézte a legfőbb ügyésznek, hogy az Alaptörvény, illetve a jogszabályok alapján, mi lenne az ügyészség, mint független közvádló kötelessége.
Az ügyészség munkáját értékelve ön rendszeresen ugyanazt a konkrétumok nélküli, tartalmatlan és sablonszerű választ adja, hogy az ügyészség, mint az igazságszolgáltatás pártatlan és független alkotmányos tényezője minden ügyben mindig törvényesen, szakszerűen és megalapozottan jár el és mindig példaszerű gyorsasággal, páratlan és példátlan hatékonysággal és az érdemi döntések meghozatala során mindig az időszerűség kiemelt szem előtt tartásával intézkedve a lehető leghamarabban meghozza a szükséges és lehetséges szakmai döntéseit.
Vadai Ágnes ezért hat kérdésre várt választ Polt Pétertől.
- 1. Mi a konkrét oka, hogy a kiemelt közérdeklődéssel és sajtónyilvánosággal kísért bűnügyben az ön ügyészségi tevékenységéről készített éves beszámolókban is többször is
hibátlannak, példaértékűnek és világszínvonalúnak minősített ügyészségi munka mellett az ügyészég két év elteltével sem képes érdemi eredményt elérni, a bűncselekmény elkövetésének körülményeit felderíteni, az elkövető személyét konkretizálni és felelősségre vonni? - 2. Az ügyben konkrétan, pontosan milyen nyomozási cselekmények, bizonyítási eljárások, fejlemények, vizsgálatok, elemzések történtek? Ezeknek mi az érdemi szakmai eredménye?
- Az ügyben milyen konkrét technikai akadályok, eljárásjogi, vagy más szakmai problémák akasztják meg, hátráltatják és késleltetik az ön által egyszemélyi teljhatalommal,
korlátlan személyzeti, szervezeti és szakmai utasítási joggal irányított és vezetett, nem mellesleg közpénzből működtetett és ennek megfelelően a közvélemény és az állampolgárok részéről jogosan eredményeket elvárt ügyészségi szervezet eljárásának a szomorú valóságtól eltérően ténylegesen is
hatékony, gyors, és valóban világszínvonalúan eredményes lefolytatását? - 4. Jelen ügyben a további határidő hosszabbítás vonatkozásában konkrétan milyen szakmai ok
indokolta a törvény főszabályának rendelkezésétől eltérő, rendkívüli esetben és kivételesen alkalmazandó kisegítő lehetőség igénybe vételét? A nyomozás objektív határideje ugyanis a Be. 351. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint az első gyanúsítotti kihallgatásától számított két év, ami az ügyben az ön korábbi közlése alapján 2021. december 10. napján lejárt. A hivatkozott jogszabályhely (4) bekezdésének rendelkezése szerint ezt a határidőt az ügyészség egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. A
következetes és töretlen jogalkalmazási gyakorlat szerint, ha a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, a nyomozás határidejének a meghosszabbítása legfeljebb a gyanúsított kihallgatásától számított két évig terjedhet. A kétéves nyomozási határidőbe nem lehet beszámítani az ügyészi vádemelési szakot, mert a Be. IX. fejezete jól elkülönülten szabályozza a nyomozati szakaszt, míg a X. fejezet a vádemelés szakaszát rögzíti. A vádemelésre biztosított határidő azonban legfeljebb 90 nap, akkor is, ha a nyomozás tartama elérte a két évet (BH 2004. 402. sz.
állásfoglalás). - 5. A két éve folytatott és az ügyészség által folyamatosan felügyelt nyomozás során végzett vizsgálatban milyen új, váratlan, előre nem látható és tervezhető és az eljárás további hat hónapos elhúzódását elengedhetetlenné tévő új körülmények történtek, amik miatt szükségessé vált a
nyomozás határidejének további, hónapokkal történő rendkívüli meghosszabbítása? - 6. Mikorra várható végre az ügyben az ügyészség érdemi és végleges állásfoglalása és szakmai döntése? Szíveskedjen részletesen és érdemben tájékoztatást adni a nyomozás állásáról!
Polt Péter válaszában jelezte, hogy „bonyolult ténybeli és jogi megítélésű” az ügy, amelyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomoz. A nyomozó hatóság
szerteágazó vizsgálatot folytatott le: speciális szakértelmet igénylő kérdések miatt igazságügyi informatikai, ingatlanforgalmi és audiovizuális gazdasági szakértőt rendelt ki, az érintett ingatlanok vonatkozásában szemléket tartott, 20 alkalommal kutatást végzett és jelen időpontig 110 tanút hallgatott ki, valamint elvégezte a gyanúsítottak kihallgatását is.
Polt Péter arra is kitért, hogy a vádemelésnek a nyomozás határidején belül kell megtörténnie, de az ügyészségnek tekintettel kell lennie a gyanúsítottak jogaira, biztosítania kell,
hogy a gyanúsított és a védő az eljárás valamennyi ügyiratát a vádemelés előtt legalább egy hónappal teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait, észrevételeit megtehesse.
A gyanúsított és a védő ezen jogait az ügyészség nem sértheti meg, a tisztességes eljárás követelménye miatt
ésszerű időt kell biztosítania az esetleges gyanúsítotti és védői indítványok elbírálására és teljesítésére is
– írta válaszában Polt Péter arról, hogy a hatóságok miért nem találták meg még a felelőst a Farkas Flórián idején vezetett Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos foglalkoztatási programja ügyében. A gyanúsítottak között biztos nincs ott a fideszes képviselő, mert az ő kihallgatásához ugyanúgy kérni kellett mentelmi joga felfüggesztését, ahogy Völner Pál esetében is.
A Híd a munka világába program szabálytalan pénzköltései miatt a Fővárosi Főügyészség kezdeményezésére évek óta nyomoznak. A foglalkoztatásra szánt támogatások körüli szabálytalanságok miatt még Balog Zoltán minisztersége idején 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezték a roma önkormányzatot. Az összegből az ORÖ-nek végül csak 300 millió forintot kellett kifizetnie.
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) két év vizsgálódás után már elküldte megállapításait a Legfőbb Ügyészségnek. A szervezet összefoglalóját 2019-ben lapunk hozta nyilvánosságra.
