A járványhullám közepén kritikus helyzetbe kerültek az egészségügyi intézmények beszállítói és a kórházi tartozások rendezésének további halasztása nemcsak a beszállítókra nézve hátrányos, hanem az egészségügyi ellátórendszer zavartalan működését is veszélyezteti – írta közös közleményében Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter és az Orvostechnikai Szövetség csütörtökön.
Jelezték, a Covid-pandémia negyedik hulláma miatt különösen fontos, hogy a cégek azonnal tudjanak reagálni a kórházak gyorsan változó eszközigényére és lejárt követeléseik mihamarabbi rendezése ezt a reakcióképességet is javítja.
Kihangsúlyozták, hogy a kórházak fizetőképességének problémája nem új keletű, hanem már évtizedek óta fennáll, ám a járvány okozta jelenlegi bizonytalan helyzetben kiemelten fontos, hogy a vállalkozások megkapják a leszállított termékek jogos ellenértékét. Ugyanilyen fontos, tették hozzá, hogy a járványhullám lecsengését követően mihamarabb elkezdődjön az elmaradt beavatkozások pótlása, hiszen sok beteg már hónapok óta vár az orvosilag indokolt műtétre.
A kifizetések elmaradása a kisebb vállalkozásokat csődbe viheti, de már a nagyobb cégeknek is pénzügyi nehézségeket okoz,
írták, hozzátéve, hogy mindez olyan turbulens időszakban történik, amikor a világjárvány miatt a kereskedelmi ellátási láncok a megszokottnál jóval sérülékenyebbek, a gyártási és logisztikai folyamatok jelentősen költségesebbek.
A közleményben kitértek arra is, hogy a kórházak tartozásainak rendezése kormányzati döntés kérdése, hiszen a szükséges költségvetési források rendelkezésre állnak.
A rekordmértékű gazdasági növekedés következtében a magyar gazdaság már meghaladta a járvány előtti teljesítményét. A gyógyító-megelőző ellátások ez évi költségvetési kiadásai ugyanakkor időarányosan 77 milliárd forinttal elmaradnak az erre szánt keretösszegtől. Pénzügyi akadálya tehát nincs annak, hogy a kormány rendezze az intézmények adósságát.
A tájékoztatás szerint a szervezetek 2021 nyarán az érintett szakminisztériumokhoz (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Belügyminisztérium, Pénzügyminisztérium), majd a Miniszterelnökséghez fordultak a lejárt kórházi tartozások rendezése érdekében. Ezek a megkeresések nem vezettek eredményre, ugyanakkor az általuk képviselt szektor kölcsönös partnerségen alapuló megoldásra törekszik a kormányzattal, ezért szeptemberben konkrét megoldási javaslatokat is megfogalmaztak.
A probléma orvoslására a beszállítók az elmúlt időszakban számos alkalommal ígéretet kaptak – olvasható a közleményben. A jelenlegi kormányzati ciklusban is több kormányhatározat született a kórházak fizetőképességének helyreállításához kapcsolódó feladatokról (1673/2018. (XII. 13.) Korm. határozat, 1798/2019. (XII. 23.) Korm. határozat). Tavaly januárban pedig Orbán Viktor miniszterelnök a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy a kórházak eladósodásának gyakorlatát föl kell számolni, és nem szabad úgy zárni a pénzügyi évet, hogy bármelyik kórház adósságot halmoz föl.
A kórházi beszállítói kör mintegy négyezer hazai vállalkozást jelent, amelyek belföldön adóznak és számos magyar családnak biztosítanak megélhetést – hívták fel a figyelmet a szervezetek. Ezek a vállalkozások joggal várják az állami szereplőktől a szállításaik megállapodás szerinti ellenértékének határidőben történő kifizetését, illetve késedelmes fizetés esetén a törvényben biztosított jogkövetkezmények (késedelmi kamat, behajtási költségátalány) alkalmazhatóságát.
Magyarország Kormánya többször kinyilvánította, hogy az egészségipart nemzetstratégiai jelentőségű szektornak tekinti. A kórházi beszállítók annyit kérnek, hogy az állam a saját intézményeinek tartozása kapcsán ugyanolyan következetességgel lépjen fel, mint a neki tartozókkal szemben.
A nyilvánosság előtt ismert, hogy kormányzati berkekben jelenleg is zajlik előkészítő munka az egészségügy strukturális átalakítása kapcsán, írták és fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a fennálló kórházi adósságok rendezése nem várhat a strukturális változások tényleges megvalósulásáig. Az egészségügyi átalakítások az állam döntési kompetenciájába tartoznak, ezért méltánytalan lenne, ha a piaci szereplőknek tovább kellene hitelezniük a kórházakat mindaddig, amíg az átalakításoktól remélt kedvező hatások bekövetkeznek – jegyezték meg.
