A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének idő előtti lemondása mögött nemcsak a 41 millió forintos végkielégítés, hanem a kormánypárt politikai érdeke állhat. Az LMP törvényjavaslatot nyújt be, hogy hasonló esetre ne kerüljön sor – írja az ellenzéki párt az MTI-nek eljuttatott közleményében.
Az LMP úgy gondolja, Karas Monika azért mondhatott le NMHH-s megbízatásáról, hogy a parlamenti választás előtt még a fideszes többség választhassa meg utódját, aki utána a pozíciójából „kirobbanthatatlanná válik”. A párt szerint felháborító, hogy ezek után a leköszönő elnök annyi pénzt tehet zsebre, amiért mások egy életet dolgoznak.
Októberben a 24.hu számolt be arról elsőként, hogy Karas Monika mandátuma lejárta előtt lemond az NMHH elnöki posztjáról, és így a jelenlegi kormánytöbbség határozhat utódjáról. Azt pedig most hétfőn írtuk meg, hogy lelépési pénzként 41 millió forintra számíthat Karas, a bruttó 8,8 millió forintos végkielégítés mellett ugyanis nettó 35 millió forintos kártalanításra is jogosult, amiért egy évig nem helyezkedhet el a médiában.
Karas korábban Simicska Lajos cégbirodalmában látott el jogászi szerepkört, majd 2013-ban került a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére. 2019 nyarán megháromszorozták, 1,3 millió forintról havi 4 millióra emelték fizetését. A Médiatanács elnökeként további 400 ezer forint tiszteletdíjra volt jogosult. Karasnak eredetileg 2022 szeptemberében járt volna le elnöki mandátuma, idén ősszel mégis beadta lemondását, amelyet új szakmai kihívásokkal indokolt, és novembertől már az Állami Számvevőszék alelnökeként dolgozik. Amint kiszámoltuk: új munkahelyén is havi 4 millió forint körüli fizetésre számíthat.
