A klímacsatát és a fenntarthatósági fordulatot vagy a városokban nyerjük meg, vagy városokban veszítjük el.
Az MTI híradása szerint Áder János köztársasági elnök kedden Szita Károlynak, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöknek mondta el a világ klimaügyi helyzetével kapcsolatban a legfontosabb meglátásait.
Az államfő állításai
- a klímaváltozás elleni küzdelem fő terepét a városok jelentik,
- jelenleg a világ lakosságának több mint 50 százaléka városokban él,
- 2050-re ez az arány 75 százalékra nő,
- energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás tekintetében is megkerülhetetlen tényezők a városok.
Áder János felidézte, hogy Budapest 2015-ben, a megyei jogú városok pedig 2018-ban csatlakoztak az Under2 elnevezésű mozgalomhoz, amely azért jött létre, hogy a párizsi klímacsúcs aláíróit „a korábbinál is ambiciózusabb megállapodásra ösztönözze”. Hozzátette: először annak módszertanát kellett kidolgozni, hogy az egyes megyei jogú városokban miként csökkent a károsanyag-kibocsátás 1990 és 2019 között, valamint a városokra lebontva terv készült a mérsékléséhez szükséges döntésekről.
Áder János elmondta azt is, hogy a szakmai munkát és „a leltár” elkészítését a Kék Bolygó Alapítvány szakmai csapata koordinálta. Szita Károly, Kaposvár polgármestere erre közölte, hogy Magyarország éves károsanyag-kibocsátásának 24 százalékáért a 23 megyei jogú város a felelős.
A Kék Bolygó Alapítvány leltára szerint a legnagyobb károsanyag-kibocsátó az energiaszektor, utána az ipar, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság következik, ami meghatározta a városok cselekvési irányát. Szita Károly elmondta, hogy Pécs, Salgótarján és Kaposvár már olyan mértékben – 55 százalékkal – csökkentette a kibocsátását, amit eredetileg 2030-ra kellett volna teljesítenie, továbbá nagyon közel van ehhez Szeged, Zalaegerszeg, Érd és Sopron.
A kibocsátás-csökkentő intézkedésekre egyebek mellett példaként említette, hogy Debrecen korszerű közvilágítást alakított ki, Miskolc geotermikussá alakította át a távhőrendszerét, Sopron napelemparkot épített, Szeged szintén a távhőrendszerét korszerűsítette, Kaposváron pedig megépült Közép-Európa legnagyobb – mintegy 100 megawattos – napelemparkja, továbbá a város lecserélte az autóbuszflottáját is.
