Balogh Zoltán / MTI
Balogh Zoltán / MTI

85 ezren költöztek el Budapestről tavaly – jórészt Pest megyébe és a Balaton környékére

A keleti megyékben továbbra is fogyóban van a népesség, aki pedig a fővárosban marad, inkább a külső kerületekbe költözik.

Tavaly Magyarországon 566 ezer embernek lett új lakcíme, ez 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 300 ezren ideiglenesen jelentkeztek be valahova, 260 ezren viszont lakóhelyet váltottak. Grafikonunkon 1995-től 2020-ig ábrázoltuk korcsoportos bontásban a költözések számát – a feketével jelzett, az összes vándorló számát mutató vonalon jól látszik, hogy a pénzügyi válság egy felfelé ívelő tendenciát rántott vissza, és kisebb hullámzások után csak 2013-ban, nyolc évvel ezelőtt kezdett el ütemesen nőni a vándorlók száma.

A 40–59 éveseket leszámítva minden korosztályban kevesebben költöztek 2020-ban, mint 2019-ben – ez az a korcsoport, ahol (szintén 2013 óta) évről évre nagyobb mobilitást láthatunk. A legkevésbé a 60 felettiek váltanak lakóhelyet (tavaly mindössze 63 ezren tették). A grafikon bal felső sarkában látható menüvel szűrheti a Központi Statisztikai Hivatal adatait a szerint, hogy ideiglenes lakcímekre, új állandó lakcímekre, esetleg a kettő összegére kíváncsi.

Made with Flourish

Budapestre tavaly szűk 68 ezren költöztek, miközben 84 ezren úgy döntöttek, maguk mögött hagyják a fővárosi létet – emiatt a város lakossága 16 ezerrel csökkent. A megyék nagy részében pozitívan alakult az el-, illetve odavándorlók egyenlege – kivétel az ország keleti része: Borsodból például 3700-zal többen mentek el, mint ahányan odaköltöztek, Szabolcsból pedig ennél is többen, közel négyezren. Vonzó lakóhely lett Fejér megye és a Balaton környéke: az előbbibe 2500-zal többen költöztek, mint ahányan otthagyták, míg Veszprémben plusz háromezer, Somogyban pedig plusz 2500-at mutat a mérleg.

Pest megyéből 77 ezren költöztek el, viszont 92 ezren választották lakhelyül – 38 ezren Budapestről érkeztek, míg 31 ezren Pest megyén belül költöztek. A grafikánkon szaggatott vonallal jelzett régiók közül Dél-Dunántúlnál megfordult a negatív tendencia (Somogynak köszönhetően), így csatlakozott a Közép-Dunántúlhoz és a Nyugat-Dunántúlhoz, ahova évek óta többen költöznek, mint ahányan elhagyják. Észak-Magyarországon, illetve az Alföld két régiójában továbbra is magas az elvándorlás: több ezerrel csökken a régiók lakossága minden évben.

Ábránkon Budapestet, a 19 megyét, illetve a hét régiót látja, a vonalak pedig azt jelzik, hogy 2013 és 2020 között miként alakult az adott területen a vándorlási különbözet. Jól látszik, hogy a fővárosban 2016-ban fordult meg a tendencia, azóta hagyták ott többen, mint ahányan odaköltöztek, illetve az is, hogy Pest megye (nagy valószínűséggel a budapesti agglomeráció) évek óta töretlenül népszerű. Több olyan megye is van (Vas, Zala vagy Baranya), ahol az elmúlt nyolc évben alig változott a népességszám.

Made with Flourish

Következő ábránkon azt nézheti meg, hogy az egyes régiókból (illetve Budapestről és Pest megyéről külön részletezve) hova költöztek az emberek tavaly. A bal oldali szám mutatja, hogy hányan hagyták ott a régiót, a jobb oldali pedig azt, hogy hányan költöztek oda 2020-ban – ha az egeret (mobiltelefonon vagy tableten az ujját) az egyes régiók fölé viszi, megnézheti a részletes adatokat. Budapestet például 84 ezren hagyták maguk mögött, közülük 38 ezren Pest megye valamelyik településén kezdtek új életet. A közel 92 ezer, új Pest megyei lakcímmel rendelkezőből 30 ezren a megye egy másik falujából vagy városából költöztek át, 5600-an Észak-Alföldről, 4800-an pedig Észak-Magyarországról. A második legtöbben (szűk 77 ezren) az Észak-Alföldre költöztek: közülük 52 ezren a régióból érkeztek, 7500-an viszont Budapestről.

Az ábránk tetején található menüvel szűrheti kizárólag a régiók közötti költözéseket is.

Made with Flourish

2020-ban 43 ezernél több budapesti döntött úgy, hogy a kerületén belül maradva változtat lakcímet: a legtöbben, 4662-en a XI. kerületben tettek így, míg a III. kerületben 4200-an, a XIV. kerületben pedig 3575-en. Mivel ezek nagy kiterjedésű kerületek, megnéztük, hogy lakosságarányosan melyik kerületekben volt a legnagyobb mozgás, és az eredmény hasonló: Újbudán, Óbuda-Békásmegyeren, illetve Zuglóban a lakosság 2,8-3,2 százaléka költözött tavaly a kerület egy más pontjára.

Közel 58 ezer budapesti döntött úgy tavaly, hogy másik kerületbe költözik, közülük a legtöbben (4700 és 4900 fő között) a XI., a XIII. és a XIV. kerületet választották – ugyanez a három kerület volt, ahonnan a legtöbben mentek el (4300 és 4700 fő között). Jól mutatja a külsőbb kerületbe költözés erősödő igényét a három legnépszerűbb lakóhelycsere:

  1. 820-an döntöttek úgy a XI. kerületben, hogy a szomszédos, Budapest határán lévő XXII. kerületbe költöznek.
  2. 730-an Zuglóból költöztek a szomszédos, XVI. kerületbe.
  3. 676-an pedig a XIII. kerületből Újpestre.

A 2017-es évvel bezáródó idősoros adatokkal két éve már foglalkoztunk, ide kattintva elolvashatja.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.