Szijjártó a felhők fölött: bő fél év alatt öt és félszer kerülte meg a Földet a külügyminiszter

Szijjártó Péter 2021 első hét hónapjában akkora távolságot tett meg a honvédség repülőivel, mintha öt és félszer megkerülte volna a Földet. A külügyminiszter tartotta az utóbbi három évben felvett tempóját: amióta megvannak a „nem kormánygépnek” nevezett HM-repülőgépek,

havonta átlagosan tízszer-tizenegyszer utazik azokon.

Igaz, ez neki – miként arról nemrég nyilatkozott – „nem okoz semmiféle izgalmat”, mert a repülés számára csak egy „munkavégzés-technikai kérdés”.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a 24.hu közérdekű adatigénylésére azt írta, hogy Szijjártó 2021. január 1. és július 31. között 79 alkalommal utazott külföldre (a célországok láthatók a térképen), és ehhez 71-szer a Honvédelmi Minisztérium két Airbus A319-esének, illetve két Dassault Falconjának valamelyikét vette igénybe.

Kérdésünk alapján az is kiderült, hogy a miniszter öt esetben nemcsak egy, hanem két, sőt volt, hogy három gépet is használt egy-egy út lebonyolításához.

A FlightRadar összesítő rendszere a célállomások távolságának figyelembe vételével azt mutatta, hogy Szijjártó a hét hónap alatt több mint 220 ezer kilométert repülhetett (a Föld kerülete 40 ezer kilométer), és összesen nagyjából 14 napot, azaz mintegy 336 órát töltött a levegőben.

A minisztérium válaszában szereplő adatok egybevágnak azokkal, amelyeket korábban Szél Bernadettnek is megküldtek. A független országgyűlési képviselő 2018 májusától kért információkat a tízmilliárdokért beszerzett – a pontos árat nem hozták nyilvánosságra – repülők külügyes használatáról. A Szélnek elküldött lista szerint Szijjártó 38 hónap alatt 384 utat bonyolított a gépekkel.

A külügyminisztérium sem a 24.hu, sem Szél Bernadett kérdésére nem árulta el, hogy ez az gyakori repülőhasználat mennyivel terheli meg a költségvetést. Bár az adatkérésünk a teljes költségre vonatkozott, a tárca a 24.hu-nak is csak azt a részösszeget küldte meg, amit a külügyminisztérium megtérített a kérdéses időszakban. A minisztériumnak saját bevallása szerint a Föld többszöri megkerüléséért összesen 30,9 millió forintot kellett fizetnie, így a repült órák átlagos költsége kevesebb mint 100 ezer forintra jön ki. (Noha nem vethetők össze a piaci bérleti árak a saját gépek használatával, nem érdektelen, hogy a luxus felszeretségű business jet kategóriába tartozó Dassault Falconért repülési óránként 10 ezer dollárt, vagyis 3 millió forintnál magasabb összeget is elkérnek. Ráadásul Szijjártó a 140 személyes Airbus A319-es is használja olykor útjaihoz, és az jóval nagyobb üzemköltséggel repül, mint a Falcon.)

Forrásaink egyébként arra is felhívták a figyelmet, hogy a honvédségi gépek számára a kecskeméti katonai repülőtéren alakították ki a bázisállomást, ezért szinte minden miniszteri út költségéhez hozzáadódik egy Kecskemét–Budapest, majd egy Budapest–Kecskemét repülőút is.

A minisztérium által kiadott listákból az is látszik, hogy az elmúlt bő három évben jelentősen változott az elszámolási rendszer.

2018-ban a külügy még többnyire fizetett a miniszter útjaiért: 61 repülés után ötven esetben utalt valamilyen – 400 ezer és 2,5 millió forint közé eső – összeget, azóta viszont csak elvétve térítenek. Az idei 79 repülő útra például már csak tíz esetben számoltak el költséget a tárcánál, igaz, ezek között volt egy 11 és egy 14 milliós út is.

Közel 11 millió forintba került a politikus három napos indonéziai útja, míg 14 millióba a Japánban tett, szintén három napos látogatása. A külügyminiszter járt a Zöld-foki szigeteken is, a két nap másfél millió forintjába került az adófizetőknek. Szijjártó Péter nem először utazott egyébként az Atlanti-ócenban lévő szigetcsoportra, 2019 márciusában is volt ott hivatalos látogatáson, de a Szél Bernadettnek kiküldött, az útiköltséget is tartalmazó táblázat szerint az egy fillérjébe sem került a minisztériumnak.

A tárca azt nem magyarázta meg, hogy milyen alapon dől el, hogy mely utakért fizetnek és melyekért nem.

A 24.hu írta meg, hogy Szijjártó Péter három repülővel utazott Ulánbátorba, miután a kormány július végén 33 lélegeztetőgépet ajándékozott Mongóliának. A politikus ehhez igénybe vette a honvédség Airbus A319-es gépe mellett az egyik Falcont is, a lélegeztetőgépeket pedig egy harmadik állami repülőgép, a kormány által tavaly vásárolt, de a WizzAir üzemeltetésében lévő szélestörzsű Airbus A330-200 vitte. Az ulánbátori külügyminiszteri találkozó és egy másik protokollesemény után Szijjártó hamar visszaindult Budapestre, ám – valószínűleg az Airbus személyzete számára előírt kötelező pihenési idő miatt – a gépe nem szállhatott fel ilyen gyorsan, ezért volt szükség váltásra.

Kapcsolódó

„Sok cuccot nem kell vinnünk” – mondta Szijjártó, mégis három gép repült Mongóliába

A külügyminiszter 33 lélegeztetőgépet vitt a belső-ázsiai országnak, de ahhoz, hogy gyorsan lezavarják a látogatást, az kellett, hogy az egyik repülőgép fél nappal korábban kimenjen Ulánbátorba. Szijjártónak így nem kellett várakoznia a visszaút előtt.

A lapunk által kikért adatokból kiderült, hogy korántsem ez volt az egyetlen eset az állami gépek párhuzamos használatára.

A külügyminisztérium szerint a március 8. és 9. közötti bakui, a május 31. és június 2. közötti Taskent–Tel Aviv-i, a július 8.-i belgrádi és a július 27.-i lisszaboni utakra is több gépet vett igénybe a miniszter.

Az esetek többségében ezek az extra drága utak is „ingyenesek” voltak a tárca számára, csupán a bakui és a belgrádi duplarepülőzésért fizettek 400-400 ezer forintot.

A magyarázat szerint a repülőket a Honvédelmi Minisztérium osztotta be így, és ehhez a szállítási feladatok összetettségét, valamint a gépek időbeosztását is figyelembe vették.