2015. szeptember 1-jétől, azaz immár hat éve kellene a honlapján közzétennie a fideszes vezetésű belvárosi önkormányzatnak az általa eladott összes ingatlan adatait, csakhogy ez a mai napig nem történt meg. Minderről Csonka Krisztiántól értesült a 24.hu, aki jelenleg a kerület tulajdonosi-, elidegenítési- és lakásbizottságának baloldali ellenzék által delegált tagja, és az ügyben másfél évvel ezelőtt kormányhivatali vizsgálatot is kezdeményezett. Ez a hetekben zárult le, komolyan vehető eredmény nélkül.
Nem tartják be a határozatot
2015. május 14-én ezt a határozatot szavazták meg a Belvárosban:
Belváros-Lipótváros Önkormányzat képviselő-testülete 15 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja, hogy 2015. szeptember 1-től a tulajdonában (résztulajdonában) található ingatlan vagyon elidegenítésével kapcsolatos szerződések időpontját, megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő feleket, a szerződés értékét, az ingatlan természetbeni elhelyezkedését, helyrajzi számát, az ingatlan forgalmi értékét a szerződés létrejöttétől számított 30 munkanapon belül a Polgármesteri Hivatal internetes portálján közzé kell tenni oly módon, hogy az ott közzétett szerződések közzétételi helye elérhető legyen a www.belvaros-lipotvaros.hu főoldaláról, valamint a szerződések a későbbiekben kereshetőek legyenek legalább a szerződés időpontja, tárgya, értéke, az ingatlan 10 természetbeni elhelyezkedése, helyrajzi száma, valamint a szerződést kötő felek szerint. A közzétételről a polgármester gondoskodik 2015. szeptember 1-i hatályba lépéssel.
Ritka pillanat volt, lévén az ellenzéki és a fideszes képviselők egybehangzóan voksoltak.
A 2015. májusi döntéssel ellentétben ugyanakkor a belvárosi honlapon egyelőre csak az értékesített lakáscélú ingatlanok adatai szerepelnek. Ezek az eladásoknak csupán egy részét teszik ki, hiszen a nem lakáscélú ingatlanok (azaz üzlethelyiségek és irodák, esetleg pincék) adatai nem találhatók meg itt. Ezekkel lenne teljes a sajtóban 2014-től egyre nagyobb nyilvánosságot kapó, több milliárdos bevételt jelentő belvárosi ingatlanügyek részleteinek mindenki által böngészhető „kifüggesztését” (helyrajzi szám, becsült érték, eladási érték, utca, szerződő fél stb.), ám ez több mint fél évtized alatt sem történt meg ebben a menüpontban.
Két éve még ez volt az indok
Miután a 2015-ös döntés után eltelt négy év, és még 2019 márciusában sem történt meg az említett adatok kifüggesztése, az akkor még önkormányzati képviselő, LMP-s Csonka Krisztián rákérdezett, hogy mi tart ilyen sokáig. Az ülés jegyzőkönyve szerint azt is megkérdezte, az önkormányzat mikorra tervezi, hogy betartja a saját határozatát, és teljes körű tájékoztatást nyújt a témában.
Balla Valéria fideszes alpolgármester valamivel több mint három és fél évvel a döntés után azt mondta, hogy a nem lakáscélú ingatlanok adatainak feldolgozása
nagy munka.
A teljes válasz a jegyzőkönyv szerint így hangzott: „a nem lakás célú ingatlanoknál – mivel az adatbázis sokkal nagyobb, mint a lakásoknál – a teljes adatbázist át kell tekinteni. Amikor az Állami Számvevőszék volt itt vizsgálaton a testület elé be is került az intézkedési tervbe az, amit a számvevőszék is kért, és egyet is értenek vele, hogy a földhivatali nyilvántartás és a saját nyilvántartásuk közti egyezőséget teremtsük meg. Ez egy nagy munka.” A fideszes alpolgármester továbbá informatikai okokkal is magyarázta a három és fél éves késlekedést.
Ez immár lassan két és fél éve volt.
Az ülésen Csonka Krisztián nem tudta elfogadni ezt az érvelést, mert mint mondta, „2015 óta nagyon jól működik a lakáscélú ingatlanok szerződéseinek feltöltése, úgyhogy ez egy folyamatos feltöltés, nem egyszerre kell nagyon sokat feltölteni, hanem mindig az éppen aktuális mennyiséget. Összességében szerinte több lakást adtak el az elmúlt négy évben, mint nem lakáscélú helyiséget. Tehát ha erre lett volna szándék, hogy ez megtörténjen, akkor megtörténhetett volna, és nem egyszerre kellene 4 év termését feltölteni.”
Ráadásul a 24.hu becslése szerint a szóban forgó, tehát a 2015 őszétől eladott, nem lakáscélú ingatlanok száma több tucatban, de legfeljebb százas nagyságrendben mérhető, tehát ennyi ingatlannak az adatait kellene összeszedni. Erre nem képes közel hat éve a hivatal. És hiába van szó évi akár több milliárd forintos bevételről a nem lakáscélú értékesítéseknél, a konkrét számok, összegek továbbra is csak a testületi jegyzőkönyveket böngészve kereshetők ki.
Sára Botond: nem vagyunk illetékesek, de azért…
Miután az önkormányzat még további egy évig nem hajtotta végre a saját határozatát, 2020 februárjában a korábbi képviselő a fővárosi kormányhivatalhoz fordult. Innen 2020 nyarán azt a választ kapta, hogy tájékozódnak az ügyről, és a kerület polgármesteréhez fordulnak. Csonka ehhez képest több mint egy év után, most augusztusban kapta meg a hivatalvezető, Sára Botond válaszát – akit a Fidesz Józsefvárosban készül indítani a jövő tavaszi parlamenti választáson, és korábban a VIII. kerület polgármestere is volt, de 2019 őszén alulmaradt az önkormányzati választáson.
A felelet lényege az, hogy miután tájékoztatást kértek a kerülettől, a kormányhivatalban rájöttek, hogy az ügyben nincs hatáskörük. Sára a levélben arra hivatkozott, hogy a hivatal törvényes lehetőségei nem terjednek ki „az önkormányzati döntések végrehajtásának vizsgálatára.” Azt ugyanakkor elismerte a korábbi józsefvárosi polgármester, hogy az önkormányzatot a „szerződések, megállapodások vonatkozásában elektronikus közzétételi kötelezettség terheli.” Ezentúl pedig – írta Sára – a „vonatkozó jogszabályi előírások megfelelő alkalmazásának szükségességére és a közzétett információk naprakészen tartásának kötelezettségére” felhívta a belvárosi jegyző figyelmét.
Sára elmondása szerint erre azt a választ kapta, hogy idén ősszel, október körül – azaz több mint hat év elteltével – felkerülhetnek az adatok.
Csonka ennek ellenére továbbra is úgy véli, hogy egyértelmű a dolog: „van a képviselő-testületnek egy határozata, amit a hivatal nem tart be, tehát jogellenesen járnak el, és nincs, aki emiatt az orrukra koppintana, ezért már-már úgy érezhetik, hogy bármit megtehetnek.”
A belvárosi önkormányzat ehhez képest meglepő választ küldött a 24.hu-nak: szerintük nincs semmilyen probléma mert a Belváros „az általa értékesített nem lakáscélú ingatlanok listáját a képviselő-testületi határozatok közt, valamint az üvegzsebben is nyilvánosságra hozta.” Ez azért meglepő, mert 2019-ben az alpolgármester még teljesen más választ adott a késedelemre, miközben az a tény, hogy a szóban forgó ingatlanok adatai – nem kevés idő befektetésével – kibogarászhatók a testületi jegyzőkönyvekből, még nem magyarázza azt, hogyha a lakáscélú ingatlanok listáját nyilvánosságra tudják hozni a külön menüpontban, a nem lakáscélúakét miért nem. Ráadásul a testületi döntés nem pusztán egy „listáról”, hanem részletes adatsorról szól.
