Vasvári Tamás / MTI
Vasvári Tamás / MTI

A vizsgált fertőzöttek 75 százaléka a delta variánst kapta el

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb heti adatai szerint a vizsgált minták háromnegyedénél a delta variánst találták. Noha a kormány csak a halottakról közöl életkor szerinti statisztikát, most rábukkantunk egy olyan adatsorra is, ahol heti, illetve korcsoportos bontásban lehet megnézni, melyik országban hányan fertőződtek meg.

Bár az (ECDC) adatait a vakcinák felhasználásának bemutatására használjuk leginkább heti összegzőinkben, a szervezet másfajta statisztikákat is vezet. Például azt, hogy egy adott országban melyik korcsoportból hány embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést, illetve, hogy a tesztekben milyen arányban mutatták ki a különféle variánsokat.

Alábbi grafikánkon azt látja, hogy az egyes korcsoportokban az adott héten a korosztály százezer főjére vetítve mennyi volt a fertőzöttek kétheti mozgóátlaga. Ebből kiderül, hogy az első, tavaly tavaszi hullámban jellemzően a (világoszölddel jelölt) 80 év felettieknél mutatták ki leginkább a koronavírus-fertőzést, és bár ez az elsőség a második hullámban is megmaradt, látványosan fölzárkóztak a fiatalabb csoportok is ehhez a korosztályhoz. A 25–49 évesek és az 50–64 évesek (kékkel, illetve sárgával jelzett) vonalai hasonló ívet futnak be, ami annak fényében nem meglepő, hogy egymás melletti és viszonylag tág korosztályokról van szó – semmi sem magyarázna egy olyan esetet, hogy a 47 évesek jóval nagyobb arányban produkálnak pozitív mintát, mint az 53 évesek. A két görbe a harmadik hullám alatt is együtt mozgott.

A második, tavaly év végi hullámban a 15–24 évesek közül eleinte sokkal többen fertőződtek meg, mint a 65–79 évesek, ez viszont november végén megfordult, és egészen márciusig arányaiban jóval több pozitív teszt került ki az utóbbiak körében elvégzettek közül. A harmadik hullám csúcsán a nyolcvan év felettiek körében harmadával csökkent a fertőzöttek száma, a tizenöt évnél fiatalabbak körében viszont negyedével több pozitív eset történt.

Made with Flourish

Az elvégzett tesztek egy részén úgynevezett genomszekventálást végeznek, hogy azonosítsák, melyik variánshoz tartozik a minta. Ezek elnevezéséhez egy ideig földrajzi neveket kötöttek (egyebek mellett brit, indiai, brazil mutánsról beszéltek), később azonban a görög ábécé betűire váltottak. Az ECDC honlapján 2021 júniusának közepétől részletesen lekérdezhető, hogy egy adott országban a hetente végzett tesztekből hány esett át genomszekventáláson, és ezeknek mi lett az eredménye. Alábbi ábránkon minden csíkot az adott hét kezdőnapjával jelzünk, a diagram sávjai pedig azt mutatják, az adott héten milyen arányban oszlottak meg a tesztek között az azonosított variánsok. Grafikánkból kiderül, hogy míg június közepén a közel hatszáz pozitív tesztnek alig az ötödét genomszekventálták, addig az augusztus 9-cel kezdődő héten több mint a felét. Jól látszik a pirossal jelzett alfa variáns háttérbe szorulása, illetve az is, hogy a sárgára színezett delta variáns mekkora ütemben nyer teret.

Augusztus 2-a és 15-e között (azaz nem csak a legutóbbi heti adatot figyelembe véve) a 858 elvégzett tesztből 307 esetben a delta variáns(oka)t mutatták ki a genomszekventálás során,

ami egyébiránt ellentmond a koronavirus.gov.hu-n közöltekkel: ott ugyanis augusztus 17-én azt írták, „az utóbbi két hétben heti 60–61 delta variánst igazoltak”.

Made with Flourish

A koronavírus elleni védekezés legfontosabb eszköze a védőoltás (ezt a kormány is hangoztatja), ám a múlt heti adatokat elemezve kiderül, hogy hazánk újabb helyet csúszott hátra az ECDC által vizsgált harminc európai uniós, illetve az Európai Gazdasági Térségbe tartozó országot figyelő listáján. Jelenleg a 19. helyen állunk, ugyanis Litvánia is megelőzött minket – és mivel csak 0,8 százalékponttal van lemaradva tőlünk Liechtenstein, a törpeország hamarosan ugyanígy tesz. Máltán már a felnőtt lakosság 97 százalékát beoltották, Írországban, Portugáliában és Izlandon pedig tíz nagykorúból már kilencet. A sort továbbra is Lettország, Románia és Bulgária zárja. Ábránkon minden országhoz két pont tartozik, a piros az első oltást megkapó felnőttek arányát mutatja, a zöld pedig azt, hogy hányan kapták meg a második dózist – minél hosszabb az azokat összekötő vonal, annál több ember vár még a második oltására. Hazánkat sötétszürke háttérrel jelöltük.

Magyarországon a múlt héten 25 ezren kapták meg valamelyik vakcina első dózisát: nagy részük (19 ezer fő) Pfizert kapott, 2800-an egydózisú Janssent (így számukra rövid időn belül kialakul a védettség), Sinopharmot bő kétezren, ezer fő pedig fele-fele arányban Modernát és Szputnyikot. AstraZenecát mindössze 13 főnél regisztráltak. A második oltása 23 400 főnek volt aktuális, többnyire Pfizert kaptak.

Made with Flourish

Magyarországra múlt vasárnappal bezárólag 19,7 millió adag vakcina érkezett, ezek közül tízből négy Pfizer, bő harmaduk pedig keleti vakcina (Sinopharm vagy Szputnyik). Legnagyobb arányban az orosz vakcinát használtuk fel eddig (a kétmillióból 1,8 milliót), a legkevésbé pedig a Janssent (az 550 ezer dózisnak csak a negyedét), illetve a kínai védőoltást (tízből négy fogyott el eddig). Ha a fennmaradó vakcinakészletünkből levonjuk azt a 230 ezret, amit az első dózissal már beoltott, de a másodikat még meg nem kapó embereknek szánnak, összesen 8,53 millió dózis marad, amiből 3 millió Sinopharm, illetve 2,66 millió Pfizer. Ez azt jelenti, hogy 4,5 millió ember teljes beoltására elegendő készletünk van.

Míg az első dózishoz nincs kedvük az embereknek, a harmadikhoz annál inkább: a legfrissebb, szerda reggeli adatok szerint augusztus 1-je óta 219 ezren vették fel a harmadik oltást.

Made with Flourish

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.