Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője volt a Partizán hétfő esti vendége. Köves sok mindenről beszélt saját életéből is, de az interjúban terjedelmes részt kapott, hogy mi a helyzet a befagyott Sorsok Házával, amely projekt koncepciójának gazdája 2018 óta épp az EMIH, és maga Köves. Korábban egyébként arról volt szó, hogy még 2021-ben megnyílhat a 7,5 milliárdba kerülő új múzeum, amely eddigiekhez képest új perspektívából mutatja be a holokausztot.
Meggyőződésem, hogy meg fog nyílni, egy év nagyjából ehhez még kell
– először ezt mondta Köves arra a kérdésre, amely a projekt jövőjét firtatta, később az egy évet, másfélre módosította, de ezt leszögezte, hogy a nyitás még 2022-ben meg fog történni. Nagyon „alapos munka, ami folyik az elmúlt másfél évben (…) annak a kiteljesedéséhez kell még ennyi idő”- magyarázta.
Köves azt is mondta, hogy – miután a projekt Schmidt Máriától átkerült hozzájuk – „gyakorlatilag a nulláról kezdtük másfél évvel ezelőtt”.
Szerinte az eddigi, „hagyományos” holokauszt kiállításokkal az a probléma, hogy a zsidók „kizárólag, mint áldozatok szerepelnek, névtelenül, mint cselekvőképességgel nem rendelkező áldozatok, ami az empátiát nem feltétlen váltja ki.” Az is probléma szerinte, hogy a zsidóság, mint önérték nem szerepel ezekben a múzeumokban, miközben a látogatók nagy részének ez az egyetlen kapcsolódási pontja a zsidóággal.
A Páva utcai holokausztmúzeum szerinte „nem egy sikertörténet, évi 10-15 ezer látogatója van, ezek nagy része külföldi turista és nem látjuk, hogy a magyar társadalomban hatalmas változást ért volna el.” A Sorsok Házának ehhez képest kell újdonságot hoznia.
Ugyanakkor Gulyás Márton kérése ellenére azért nem mondta el azok nevét, akik részt vesznek a projekt tervezésében, a koncepció kidolgozásában, mert az érintettek szerinte „attól tartanak, hogy a szakmai karrierjük tönkremenne.” Pár hónap múlva egyébként nyilvánosak lesznek a koncepciók – ígérte Köves.
Az én felelősségem, hogy létrejöjjön valami, ami hiteles a zsidó közösség, a magyar többségi társadalom és az idelátogatók számára, és elfogadható.
Az interjúban leszögezte, hogy a kormányzat korábbi Soros-plakátja nem volt antiszemita, az etnikai homogenitás kifejezéssel – amit Orbán is használt – azonban nem tud azonosulni.
Az interjú vágott verziója itt tekinthető meg.
