Másfél évig tartó bizonytalanság után az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte a „kuruzslótörvényként” elhíresült jogszabályt, ami többek között művészetterapeuták, szociális ellátásban dolgozók, családterapeuták büntethetőségét tette volna lehetővé pusztán azért, mert a munkájukat végzik.
A TASZ képviselői a 444-en azt írják, a kuruzslás büntetőjogi fogalmát kiterjesztő módosítás eredetileg az áltudományos terápiákat nyújtó sarlatánok ellen irányult, a törvény szövege azonban olyannyira nem fogalmazott egyértelműen, hogy több ezer valódi, képzett szakembernek is veszélybe került a foglalkozása. A jogvédő szervezet egyik ügyfele, a Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület elnöke ezt a jelenséget úgy festette le, hogy a szakmában meghatározóvá vált a félelem, az emberek elkezdték a saját tevékenységüket átnevezni, elrejteni.
A bizonytalanságot az alapozta meg, hogy az előzetes egyezetés nélkül összetákolt törvénymódosítás során egészségügyi szakképesítéshez kötötték a pszichoterápiás gyakorlat végzését, de nem határozták meg pontosan, hogy mit tekintenek pszichoterápiás gyakorlatnak. Ehelyett egy olyan definícióra hivatkoztak, ami olyan szakemberek munkájára is illeszkedhet, akik nem klinikai szakpszichológusok vagy szakorvosok, de a saját feladatuk elvégzéséhez megvan a tudásuk és végzettségük, például a nevelési tanácsadásban, családsegítésben, krízisambulancián, drogprevencióban, egyházi segítő szakszolgálatnál dolgozók, a tanácsadó pszichológusok vagy mozgásterapeuták esetében.
Az Alkotmánybíróság most kimondta, hogy az alkotmányos büntetőjog legalapvetőbb elveivel ellentétes, ha nem lehet előre látni, hogy ki és pontosan milyen cselekedettel követ el bűncselekményt, ezért mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, amit az Országgyűlésnek jövő március 31-ig kell orvosolnia. Ennek értelmében a jogszabály, bár alkalmazni nem lehet, eddig az időpontig még biztosan velünk marad.
