A Belügyminisztérium honlapján számos, a lakosságot érintő statisztika található – az egyikből például kiderül, az egyes magyar településeken hány főnek volt állandó bejelentett lakcíme az év utolsó napján. Ha az elmúlt bő egy évtizedből két egymást követő évet összevetünk, általában az látszik, hogy a kelet-magyarországi falvak népessége megugrik a választások előtt, illetve azt, hogy Budapestről egyre többen költöznek el – általában nagyjából pont annyian, amennyivel az agglomeráció népessége nő. A tavaly év végi adatokat a 2019-es évvel összehasonlítva feltűnik viszont egy első blikkre fura jelenség: Mosonmagyaróvárra és környékére több ezren költöztek a múlt évben.
A területen összesen harmincnyolc település található, ezek népessége (a tavalyi év kivételével) az elmúlt fél évtizedben évente átlagosan bő egy százalékkal nőtt. Tavaly viszont közel öt százalékkal, ugyanis a 2019 év végi 99.361 fő helyett tavaly szilveszterkor már 104.078 embernek volt valamelyik községben vagy városban állandó lakcíme. Az országos rekordot (az észak-magyarországi Pányokkal együtt) a térségben található, határmenti Rajka nevéhez fűződik: a 3868 fős lakosság egy év alatt 6111-re nőtt, ami plusz 2243 főt, azaz hatvan százalékos növekedést jelent. A Rajkával szomszédos települések lélekszámai így változtak:
- Dunakiliti: 2015 főről 2270-re nőtt, 13 százalékos változás.
- Bezenye: 1435 főről 1583-ra nőtt, 10,3 százalékos változás.
- Hegyeshalom: 3704 főről 3944-re nőtt, 6,5 százalékos változás.
A növekedés mögött nem (csupán) a környék vonzereje áll, hanem a járványügyi szabályozások. A Mosonmagyaróvár TV bő egy éve készített riportot arról, hogy Rajkán már akkor hatszázzal többen laktak papíron, mint pár hónappal korábban. Akkor 4500 főnél tartott a települése lakosainak száma, a videóból pedig kiderül, annak fele szlovák állampolgár volt és Szlovákiában is dolgozott – a szabad ingázás azonban a koronavírus-járvány miatt (az átkelőtől számított harminc kilométeres körzetre szűkítve) csak munkáltatói igazolással, illetve bejelentett lakcímmel volt megoldható. Kiss Vince polgármester akkor arról beszélt, korábban gondot okozott, hogy hivatalosan sokkal kevesebben laktak a településen, mint ténylegesen, ugyanis a normatív támogatásokat csak előbbiekre kaptak, miközben sokkal több embert kellett „ellátni”. Az újrakalkulált támogatásokra még várnia kell a községnek, azokat legkorábban 2022-ben kaphatják meg, ugyanis az idei költségvetést a 2020. január elsejei (3868 fős) lakosságszám alapján kalkulálták. Tavaly májusban úgy becsülték, nagyjából 1500 fő jelentkezik be újként Rajkára – végül pont ennyi kérelmet fogadtak el.
„Két ciklus sem telik bele, és Rajkán szlovák lesz a polgármester”
Már a Pozsony felé tartó autópálya lehajtójáról látszik a grandiózus építkezések nyoma, többszintes társasházak magasodnak mindjárt a gabonatáblák mellett. Ha a szlovák határ felől közelítünk, akkor is épülő házak, lakóparkok, mindenfelé. Van köztük a Hanság Múzeum timpanonjával vetekedő homlokzat, a Kárpátokba illő rusztikus rönkház, de a legtöbbjük modern családi ház vagy egy kaptafára készült sorház. Legújabban éppen a rajkai Duna-ág mellett nőnek ki a földből teljesen egyforma sorházak – ez itt a Rajka Green Lakópark, de hogy a majdani lakóknak is egyértelmű legyen „Rajka Obytny Park”. Innen 500 méterre mutat a nyíl, 74 ezer eurótól, durván 26 millió forinttól hirdetnek lakásokat a kőhajításnyira sem lévő újház-rengetegben. Mindenütt szlovák rendszámú autók az egymással párhuzamos szűk utcácskákon, amelyeket itt a Duna-ág közelében Harcsától Pisztrángig édesvízi halakról neveztek el.
Találomra felhívunk egy rajkai ingatlanirodát, szóhoz se jutunk, már mondja az ügynök: este hétig úton van, kocsival jön-megy, addig nem lehet beszélni vele. Ingatlanos lehet bőven, amerre nézünk, hirdetik az eladó vagy épülő ingatlanokat, és úgy tűnik, tele vannak munkával. Kiss Vince független polgármester megkeresésünkre azt mondja, rettenetesen unja a települést övező érdeklődést, „neki ez nem téma, egyszerűen nem akar nyilatkozni”, elhárította a 24.hu kérdéseit. Arról kérdeztük volna, mivel jár a település számára, hogy szlovákok ezreinek bejelentkezésével hirtelen megemelkedett az állandó lakosok száma, mennyi többletbevételt hoz ez, és milyen többletfeladat hárul az önkormányzatra. Biztosítani kell-e a szlovák nyelvű ügyintézést, a közeljövőben mennyi új betelepülőre számítanak, merre lesznek az új építési területek, milyen fejlesztéseket terveznek. Volna bőven miről beszélni: az északi szomszédtól érkező ingatlanboomból a rajkai önkormányzat sem marad ki. A központban lévő takaros épület, a rendőrségnek, patikának, védőnő szolgálatnak is helyet adó egészségház beruházásának az egyik forrása például egy elárverezett önkormányzati építési terület volt.
Jobb híján a Muskátli bisztróba térünk be, ahol az derül ki, nem fulladt ki a szlovák betelepülők kereslete. A vasárnapi, álmos délután négy órakor hárman kártyáznak a sarokban. a kinti padon egy nyolcvanas férfi fröccsözik magában – a szomszéd asztalhoz nem sokkal később két nő ül le. Derekasan állják a harminc fokot, élénken csevegnek, messze száll a szlovák szó. Van a településen szlovák kocsma is.
A nyolcvanas férfi Németországból települt haza, de már a szülői ház sincs meg, panaszolja: a testvére eladta a szlovákoknak. Azt mondja, mindent megvesznek, a régi házakra is van kereslet, és tényleg, ha a „régi” Rajkai utcákba hajtunk be, ott is bőven akad felújított ház, a porta előtt szlovák autóval. A település szívében, a katolikus templomban a feliratok alapján egykori grafok és gräfinek csontjai porladnak a XIII. század óta szent helyen, a szomszédos téren javában folyik az építkezés, három teljesen egyforma kétszintes ház készül, előttük sittes konténer és BL rendszámú autó. A főtéren, a polgármesteri hivatal falán a magyar mellett Bürgermeisteramt feliratot is szereltek a falra, a zöldségesnél viszont szlovákul is olvasható a kínálat, az egészségházban lévő patikára ugyancsak felkerült a „Lekaren” felirat. Hétköznap a CBA-ban zajlik az élet, vegyesen térnek be szlovákok és magyarok, az iparcikk boltba egy elektromos rolleres nő fut be, táskájában egy divatos cseppnyi kutyával, szlovákul köszön.
Nagyot fordult a világ a valaha inkább németajkúak lakta településen. Volt itt háza Liszt Ferenc dédapjának, a régi sírokon pedig jobbára német családneveket lehet kisilabizálni. A nyolcvanas férfinak nincs baja a szlovákokkal, de azért csendben megjegyzi, nem véletlenül keletkezett a szólás, „adj szállás a tótnak, kiver a házadból”. Néhány kilométerrel lejjebb, a kempingben sziesztázó középkorú férfi nem hisz a statisztikának, azt mondja, már 6400 Rajka lakossága. Ő egyenesen úgy gondolja, két cikluson belül Rajkán szlovák lesz a polgármester.
Ábránkon településenként nézheti meg, miként változott a lakosságszám 2019 vége és 2020 vége között: kékkel a csökkenést, pirossal a növekedést jelöltük. Minél intenzívebb egy szín, annál nagyobb mértékű a változás, ha az egeret a település fölé viszi, részletes adatokat kap róla – a bal felső sarokban található nagyítóval pedig egyszerűen rákereshet bármelyik magyar településre.
