Belföld

Volt olyan hét az idén, hogy tíz halottból négy koronavírus miatt vesztette életét

Balázs Attila / MTI
Balázs Attila / MTI

Volt olyan hét az idén, hogy tíz halottból négy koronavírus miatt vesztette életét

Szűk másfél év és három hullám kellett ahhoz Magyarországon, hogy a halottak száma elérje a harmincezret – statisztikát készítettünk az elhunytak adataiból.

A harmincezer elhunyt között ezerrel több férfi van, mint nő, előbbiek átlagéletkora öt évvel alacsonyabb (átlagosan 71,4 év). A legfiatalabb halott egy párhónapos kisfiú volt, a legidősebb pedig egy tavaly decemberben elhunyt 104 éves nő. A legtöbben 78 éves korukban haltak meg, a halottak kétharmada hetvenéves vagy annál idősebb volt. Alábbi grafikánkon nemenkénti bontásban nézheti meg, hogy milyen életkorban hány áldozatot szedett a koronavírus. Bár a koronavirus.gov.hu-n található, az elhunytak adatait gondozó táblázat többször frissül utólag, elmondható, hogy átlagosan 2,5 alapbetegsége volt egy halottnak.

Made with Flourish

Azt, hogy mennyire megnövelte a halálozások számát a koronavírus, jól mutatja alábbi ábránk, amelyen 2015-től minden évet egy-egy vonal jelöl, ebből négy kapott külön színt:

  • az influenzajárvánnyal erősen sújtott (és emiatt január-februárban kicsúcsosodó) 2017-et feketével,
  • a járvány kezdőévét, 2020-at naranccsal,
  • az idei évet pedig pirossal jelöltük, amiből bordó mutatja, hogy miként alakult volna a heti halálozás, ha levonjuk az összesen értékből a koronavírus-fertőzés után elhunytakat.

A 2021-hez tartozó vonal március végén-április elején csúcsosodik ki, ami megfelel a hazai legsúlyosabb, harmadik hullám tetőzésének. Akkor több mint 4500-an haltak meg egyetlen hét alatt, ennek bő harmada (38 százalék), 1710 fő Covid-19 miatt. Az ábrán látszik, hogy ezt az időszakot leszámítva év elején, illetve a tavasz vége felé is kevesebben haltak volna meg, mint az előző öt évben átlagosan. A Központi Statisztikai Hivatal által vezetett, június hattal záruló adatok szerint az idei év első 22 hetében 69.725 ember halt meg, ami bő tízezerrel több, mint az előző hat év átlaga (58.134 halott). Tavaly január elseje és június első hete között 546-an haltak meg koronavírusban, így ez érdemben a bázisértéken nem változtat, nem növeli az előző öt év átlagát.

Made with Flourish

Ábránkon az is jól látszik, hogy a pirossal jelölt 2021-es gyűrű legfrissebb adatai az előző évek körvonalaihoz simulnak, ami azt jelenti, hogy nincs többlethalálozás a 2015-2020 közötti időszak adataihoz képest. És ez valószínűleg pár hétig még így is lesz, ugyanis nyáron kevésbé terjed a koronavírus.

Íme az okok:
Nyáron nem terjed annyira a koronavírus Magyarországon
Ezért lehet enyhíteni a korlátozásokon, magyarázza a biostatisztikus. De az indiai mutáns miatt még magasabban van a közösségi immunitás határa.

Az elhunytak száma az ország különböző területein eltérően alakult. Alábbi ábránkon megyei bontásban, hetente mutatjuk meg, hogy a koronavírusos időszakban (2020. március elejétől egészen az idei június első hetéig) hányan haltak meg itthon összesen (pirossal jelzett vonal) és hogy az adott heti adat hogyan alakult az előző öt évben (zöldre színezett szaggatott vonal). A kettő különbsége (nagy valószínűséggel, de nem teljesen) a koronavírus miatti többlethalálozás.

Az átlagosnál sokkal nagyobb arányú volt a halálozás három megyében:

  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 8624 fő helyett 10 594-en haltak meg (+22,8 százalék),
  • Nógrádban 3776 fő helyett 4621-en (+22,4 százalék),
  • Győr-Moson-Sopron megyében pedig 6762 helyett 8229 elhunyt volt (+21,7 százalék).

Az átlagot lefelé húzza Budapest, illetve három megye (Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves) – ezeken a helyeken „csak” 11-11 százalékkal nőtt az elhunytak száma.

A megyékhez tartozó vonalgrafikonokon jellemzően két kiugrás látható, ezek a második, illetve a harmadik hullám csúcsához közel jelennek meg. Ez alól kivétel többi között Baranya, ahol annyira nem nőtt a halálozás az előző évekhez képest; Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyénél, továbbá Budapestnél elég szélesre nyílik az olló, ami azt jelenti, ott többen haltak meg az elmúlt szűk másfél évben. A tendencia viszont a fővárosban április végén-május elején megfordult: az utóbbi mért hetekben jóval kevesebben haltak meg (amit a zöld szaggatott vonal alá bukó piros vonal jelez), mint az előző öt év májusaiban átlagosan.

Bár a kormány nem közöl megyei szintű koronavírus-halott adatokat (kizárólag főváros-vidék bontásban) hasznos indikátor lehet a szennyvízben mért koronavírus-koncentráció: a legfrissebb információk alapján az minden mért helyen alacsony és stagnál.

Az egymillió főre vetített halálozási adatokban Magyarország sokáig vezetett, ám a 32 millió lakosú Peru megelőzött minket. Magyarországon a coronavirus.app adatai szerint egymillió lakosra 3070 halott jut, mögöttünk pedig harmadik helyen Csehország (2847 halott) található.

Made with Flourish
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik