A Magyar Közlönyben szerdán megjelent és csütörtöktől hatályos új kormányrendelet megtiltotta az anonim adományozást a civil szervezetek, egyesületek, alapítványok részére. Ráadásul visszamenőlegesen: a rendelet szerint a teljes 2021-es üzleti évre vonatkozóan meg kell adni a támogatók adatait. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok, akik az idén a névtelenség tudatában segítettek valamely szervezetet, jövőre ott találhatják magukat egy nyilvánosan elérhető dokumentum, a beszámoló, illetve a közhasznúsági jelentés felsorolásában. A feltételes módot az indokolja, hogy van, aki kerek-perec kijelentette, hogy a kisebb összeget adományozók kilétét ahogyan most, a jövőben sem fedi fel.
A rendelet hasonlít a botrányos civiltörvényre: 2017-ben szigorították a civilek beszámolási kötelezettségét az adományokról, és előírták, hogy amelyik szervezet egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kap külföldről, annak viselnie kell a „külföldről támogatott szervezet” címkét hivatalos iratokon és kiadványokon, illetve név szerint be kell számolnia arról, hogy kik a külföldi támogatóik. Ezt a törvényt az Európai Unió Bírósága jogellenesnek találta, a parlament pedig idén visszavonta. Helyette azt a szabályt hozták, hogy a legalább 20 millió forinttal gazdálkodó szervezeteket kétévente ellenőrzi az Állami Számvevőszék. Ehhez képest jelent további szigorítást az adományozók listázására vonatkozó rendelet.
Ami ugyanakkor nem minden szervezetre vonatkozik:
Ezekre – a költségvetésből egyébként jelentős összegekkel támogatott – szervezetekre eleve nem vonatkozik a civiltörvény nagyobb része, így azt a fajta beszámolót sem kell leadniuk, amelyet a friss kormányrendelet értelmében az adományozók listájával kell kiegészíteni (a pártalapítványok beszámolóit nem a civil-, hanem a párttörvény alapján, a Magyar Közlönyben kell közzétenni). Pedig a pártalapítványokhoz is érkezhetnek magánadományok, még ha nem is ez a jellemző: a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány például a több mint 1,4 milliárd forint költségvetési támogatás mellé tavaly egymillió forintot kapott egy közelebbről meg nem nevezett gazdálkodó szervezettől. A friss kormányrendelet szerint az továbbra sem lesz nyilvános, hogy mely szervezetet jelenti ez, illetve ki a magánszemély, aki mögötte áll.
A pártok körül lenne tere átláthatóság növelésének Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint, aki kiemeli: a pártok közhatalmat gyakorolnak, illetve arra törnek, így esetükben az átláthatóság növelése valóban fontos lehetne.
Az elsősorban korrupció ellen küzdő Transparencyt is érinti a csütörtöktől hatályos módosítás. „Azok a szervezetek, amelyek a kormány célkeresztbe állított, kifejezetten átláthatóan működnek. A Transparency International Magyarország 2006-os megalakulása – tehát bőven a korábbi civil törvény előtt – messze a törvényi előírásokat meghaladóan biztosítja az átláthatóságot. Erről bárki meggyőződhet, aki megnézi például a legutóbbi közhasznúsági jelentésünket. Mindig is publikáltuk az intézményi donorjaink nevét, továbbá évekre visszamenőleg meg lehet nézni a céges adományozóink listáját. E mellé érkeznek az 1 százalékos felajánlások, amelyek értelemszerűen névtelenek, illetve a magánszemélyektől kapott kisebb befizetések. Utóbbiak jellemzően néhány ezer forintos hozzájárulások, amelyek, bár nagyon fontosak, de a bevételünknek csak mintegy 10 százalékát teszik ki, ezeket mostanáig nem közöltük” – mondja Martin, aki szerint az átláthatóság növelésével biztosan nem lehet érvelni a rendelet mellett, az vélhetően politikai célokat szolgál.
A Transparency már vizsgálja a jogi lehetőségeit, mert bár a végrehajtható törvényeket mindig betartják, a jövőben sem szeretnék megjeleníteni a kisebb összeggel segítő magánszemélyek nevét. Martin biztos benne, hogy a rendelet nem állja ki a törvényesség próbáját, és elképzelhetőnek tartja, hogy nem is azért született meg, hogy a kormány végre is hajtsa. Emlékeztet: a 2017-es civiltörvény célja is a manipuláció, a civilek és a politikai aktorok összemosása, a bűnbakképzés volt. A mostani rendelet olyan színben tünteti fel az alapítványokat, civil szervezeteket, mintha valami nem lenne rendben az átláthatóságukkal, titkolnivalójuk lenne, és közéleti gumicsontként is szolgálhat. És ami talán a legfontosabb: sok magánszemélyt elrettenthet, hogy egy nyilvános listára teszik.
A cél az adományozók megfélemlítése lehet. Hiszen, ha valaki egy kormánykritikus szervezetet támogat, tarthat akár hátrányos következményekről is. A legutóbbi, Korrupciós Barométer felmérésünk szerint a magyarok 48 százaléka fél jelenteni a korrupciót, mert tart a retorziótól. Sajnos nem azok félnek, akiknek félnivalójuk lenne, hanem azokat félemlíti meg a kormány, akik jelentik a korrupciót vagy olyan szervezeteket támogatnak, akik aktívan részt vesznek a korrupció feltárásában, nyilvánosságra hozzák a piszkos ügyeket
– fogalmaz Martin József Péter.
Az Átlátszó ellenáll, a könyvelők tiltakoznak
A módosítás több független médiumot is rosszul érinthet. Bodoky Tamás, az Átlátszó oknyomozó portál alapító-főszerkesztője a Media1-nek azt mondta: az Alkotmánybírósághoz fordulnak az új rendelet miatt, és a jövőben sem adják át a kis összegű támogatóik listáját a kormánynak. Támogatási programjuk szerint a kis összegű, magánszemélyektől származó adományok esetében méltányolhatónak látják azokat az igényeket, hogy az adományozás tényét ne hozzák nyilvánosságra, ezért az egy naptári évben összesen az előző év összbevételének 5 százalékát el nem érő összeget adományozók adatait csak az illető kifejezett kérése esetén teszik közzé.
A nagyobb támogatók kilétét – például a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványét – eddig is nyilvánosságra hozták honlapjukon és beszámolóikban, Bodoky szerint emiatt is váltak a kormányközeli sajtó céltáblájává. Mégis úgy érezték, hogy a korrekt megoldás az, ha az intézményi, illetve nagyobb támogatókat megnevezik még úgy is, hogy a támogatóknak valójában nincs befolyása a tartalomra. Bodoky szerint az Orbán-kormány célja az lehet, hogy elriassza a támogatástól azokat az óvatosabb, valamiféle retorziótól tartó magánszemélyeket, akiknek névtelenséget ígért a lap, és így végül hajlandók voltak segíteni a működést.
Mi egy centit sem változtatunk a gyakorlatunkon, védeni fogjuk a kis összegű támogatóink adatait
– szögezte le Bodoky Tamás.
Szintén gyűjt adományokat a Klubrádió a Szabad Sávért Alapítványon és a Hadd szóljon! Egyesületen keresztül. Alapítványi háttérrel működik Gulyás Mártonék Partizánja, ahogyan a bezárt Heti Válasz stábja által létrehozott Válasz Online stábjának költségeihez is hozzá lehet járulni névtelenül a Polgárvilág Alapítványon keresztül.
Elfogadhatatlannak tartja a módosítást Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke is. „A civil szervezeteket eleve azért hozzák létre, hogy bizonyos társadalmi célokat szolgáljanak. Megbélyegzésnek tűnik, ha listáznak valakit azért, mert egy ilyen célt támogat. Különösen akkor, amikor egy olyan kormány van hatalmon, amely nyíltan támadja a civileket.” Visszatetszőnek látja, hogy míg a Hell Energy Kft. tulajdonosainak nevét és vagyonát nem hozhatta nyilvánosságra a Forbes, addig a mostani rendelkezés aránytalan módon kezeli a magánszemélyek és cégek adományainak nyilvánosságát. Az egyesület tiltakozik a rendelet ellen, már csak azért is, mert a Pénzügyminisztérium semmilyen visszajelzést nem kért a szakmától.
A témával kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Pénzügyminisztériumnak, ha válaszolnak, közöljük.
