Áprilisban írtuk meg, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) úgy kötött meg egy közel 750 millió forintis takarítási szerződést, hogy nem írt ki közbeszerzést, noha a hatályos jogszabályok szerint ez az összeg bőven a közbeszerzési értékhatár felett van. Ráadásul a frissen megbízott vállalkozás korábbi (a szerződéskötéskor még aktív) tulajdonosa, Fülöpné Zimacsek Anikó az egyetem munkatársa, az intézmény beszerzési részlegén dolgozik. Az SZTE csupán annyit közölt a 24.hu-val: kényszerhelyzetben voltak a takarítási megbízásnál.
Ennek ellenére a Transparency International Magyarország közpénzügyi programjának vezetője szerint az egyetem takarítási munkájánál igenis közbeszerzést kellett volna kiírni, mivel a megbízás összege meghaladja a szolgáltatásoknál határt jelentő 15 millió forintot, de a 44 milliós uniós értékhatárt is – kényszerhelyzet ide vagy oda. Nagy Gabriella szerint ugyan a járványhelyzet miatt lehet mentességet kérni egyes közbeszerzési eljárások alól, ám egy egyetemtakarítási munkánál ez aligha tűnne indokolt igénynek. Fülöpné Zimacsek Anikó részvétele pedig a szakértő szerint azért volt problémás, mert így a cégtől nem volt elvárható a semleges ajánlattevői pozíció, és a pártatlan ajánlatkérői döntéshozatal sem volt biztosított. A civil szervezet ezt követően azért fordult közérdekű bejelentéssel a Közbeszerzési Hatóság elnökéhez, mert szerintük ki kellett volna írni közbeszerzést, illetve összeférhetetlen, hogy a cég korábbi tulajdonosa az egyetemen dolgozik. (A cég másik tulajdonosa, Varga Zsolt egyébként a Fidesz önkormányzati képviselőjelöltje volt 2014-ben.)
A Transparency International Magyarország az áprilisi bejelentése után nemrég levelet kapott a Közbeszerzési Hatóságtól, amelyből úgy tűnik, a közbeszerzés elmulasztását megalapozottnak tartják a hatóságnál, igaz, ez így szó szerint nem szerepel a levélben. Ugyanakkor a megalapozottságot jelezheti, hogy – idézünk a levélből – a Közbeszerzési Hatóság
a vizsgálat során a tényállás teljes feltárása érdekében a vitatott szerződést és annak megkötésével kapcsolatos iratokat a beszerzőtől bekérte és megvizsgálta, amelynek eredményeképpen a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) jogorvoslati eljárását kezdeményezte.
Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az előzetes vizsgálat megalapozottnak találta a kifogást a közbeszerzés elmaradásáról, de azt, hogy történt-e jogsértés, csak a döntőbizottság mondhatja ki határozatban. Az, hogy a hatóság továbbította az ügyet a KDB felé, azért fontos mozzanat, mert a döntőbizottságot bárki nem kérheti fel vizsgálatra.
Ha a bizottság elmarasztaló döntést hoz, akkor
- kiszabhat bírságot az egyetemre,
- illetve semmissé teheti a szerződést. Más kérdés, hogy mivel a szerződés január óta él, egy pár hónap múlva esedékes döntés csak az év hátralévő részeiben szüntetheti meg a kontraktust.
- A határozat ellen bíróságon lehet már csak fellebbezni.
A hatóság levelében ugyanakkor az is szerepelt, hogy az összeférhetetlenséget nem tartották megalapozottnak, ezért emiatt „jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nem került sor”.
A takarítási szerződéssel kapcsolatban a Momentum szegedi képviselője, Mihalik Edvin tett feljelentést. Az önkormányzati képviselő azt is hangsúlyozta, hogy a modellváltás után az egyetem nem lesz ennyire sem átlátható, mint most. Épp ezért ellenzik az alapítványi fenntartást, mert a takarítási történet is azt mutatja, hogy „nem is bízhatunk ilyen mennyiségű közpénzt” Rovó László rektorra és „csapatára” – fogalmazott a politikus.
Arról ugyanakkor épp a 24.hu számolt be egy másik eset kapcsán, hogy még egy komolyabb jogsértés megállapítása után sem kell horribilis bírságra számítani. A lapunk által még 2019-ben feltárt eset lényege az volt, hogy Budafok-Tétény önkormányzata részekre bontotta az eredeti tervek szerint összesen 1,2 milliárd forintos útépítési projektet (végül 1,7 milliárd fölé szaladt a számla), így sikerült elkerülnie a nyílt közbeszerzési versenyt. Ezt az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértőnek ítélte, ám mindösszesen 3 millió forint büntetést szabott ki.
