Az oxfordi egyetemen működő Reuters Intézet az idén immár tizedszerre elkészítette a Digital News Report című jelentését, amely 46 ország 92 000 lakosának felmérésén alapulva vizsgálta a médiatrendeket. A riport fő tanulsága, hogy a járvány miatt az emberekben megnőtt az igény a megbízható hírekre, ám a kiadók komoly gazdasági nyomás alatt állnak.
Ahogy a világon máshol is, a járvány elején Magyarországon is megugrott sok sajtótermék olvasottsága/nézettsége az emberek információéhsége miatt. A reklámköltések viszont 38%-kal visszaestek az egy évvel korábbihoz képest, így a nagyobb elérés nem jelentett nagyobb bevételt sok médiumnak – írja Bognár Éva, a központ kutatója és programreferense, aki a magyar fejezetet készítette. Ahogy korábban is, a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat- és Társadalomkutató Központja volt a Reuters Intézet magyarországi partnere.
A 24.hu éri el a legtöbb embert
A kutatásból kiderült, hogy a magyar válaszadók többsége a mobiltelefonján olvassa a híreket, de csak 14%-uk fizet valamilyen online hírszolgáltatónak. Elérésében a hagyományos médiumok közül az RTL-Klub vezet a TV2, az ATV, az MTV és a Hírtv előtt, míg online szektorban a 24.hu veri az Indexet, az Origót és a 444-et.
A független médiumokkal ellentétben a kormányközeli sajtó jelentős forrásokhoz jutott az állami reklámköltéseken keresztül. Bognár szerint a legfontosabb esemény a magyar médiaszíntéren tavaly az Index tulajdonos- és szerkesztőségváltása volt. Bár az Index elérésén nem látszik jelentős változás, a márkába vetett bizalom jelentősen csökkent, és a volt indexesek által alapított Telex bizalmi értéke is megelőzi a felmérés szerint. A legmegbízhatóbb hírforrásnak a válaszadók továbbra is a HVG-t és az RTL Klubot tartják, a harmadik helyen pedig a 24.hu szerepel. A közmédia bizalmi indexe alacsony. Mivel Magyarországon ma nincsen széles körben elfogadott, általános bizalmat élvező, független hírforrás, fennáll a veszélye a közbeszéd polarizálódásának és átpolitizálódásának, és legrosszabb esetben emberi életek is veszélybe kerülhetnek a megbízható információk hiánya miatt.
„Nemcsak a nemzetközi szervezetek látják problémásnak a média helyzetét Magyarországon. A magyarok válaszaiból is az derül ki, hogy a hírekbe vetett bizalom hazánkban nemzetközi összehasonlításban is alacsony, 30%. Ezzel szemben a listavezető Finnországban 65% bízik a hírekben. A régióban is sereghajtók vagyunk Szlovákiával együtt” – olvasható a jelentésben.
Aggódunk az álhírek miatt
Világszinten megfigyelhető volt, hogy a kijárási korlátozások miatt a nyomtatott sajtó helyzete különösen nehézzé vált. Egyre több sajtótermék fordult a digitális előfizetések felé, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az álhírek miatti aggodalom az emberekben tovább nőtt. A válaszadók a koronavírussal kapcsolatban találkoztak a legtöbb álhírrel, 29%-uk e téren a politikusok ténykedését tartotta a legaggasztóbbnak. Míg a legtöbben a Facebookot jelölték meg első számú álhír-forrásnak, addig Brazíliában, Mexikóban és Malajziában az üzenetküldő applikációk miatt aggódtak a válaszadók.
Globálisan az emberek többsége még mindig az elfogulatlan és tényszerű hírforrásokat kedveli, de a fiatalok egy része szerint a pártatlan tudósítás nem mindig szükséges követelmény például a társadalmi igazságosság kérdéseiben. A jelentés szerint a Z generáció alig fogyaszt híreket hagyományos forrásokból, viszont például a TikTok szerepe a hírterjesztésben megnőtt. Míg a régimódi közösségi médiában, azaz a Facebookon és a Twitteren az újságírók, illetve a hagyományos médiaforrások uralják a híreket, a Snapchaten, a TikTokon vagy az Instagramon az emberek inkább az influenszerek véleményét követik – olvasható a közleményben.
