Magyarország büszke lehet igazságszolgáltatási rendszerére – mondta a köztársasági elnök a magyar ügyészi szervezet fennállásának, az első ügyészi törvénynek a 150. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián pénteken Budapesten.
Áder János megnyitó beszédében kifejtette:
büszkén mondhatjuk: ma Magyarországnak saját hagyományaira épülő, az európai jogfejlődés tapasztalatait is felhasználó, minden jogállami próbát kiálló alkotmányos igazságszolgáltatási rendszere van.
Magyarországon több nyugat-európai országhoz képest is magas fokú a társadalmi biztonság; a bűnözés csökkenése, a társadalom biztonságérzetének növekedése az igazságszolgáltatás két legfontosabb értékmérője. Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködője, jelentős szerepe van a törvényesség biztosításában és a jogok érvényesítésében – jelentette ki.
Áder János felidézte: a kiegyezés korát – amely az igazságszolgáltatás egészét megújította – nem kis büszkeséggel szoktuk jogi honfoglalásnak nevezni. Magyarországon minden jogkereső állampolgár számára kiszámítható, a rendi különbségektől a törvény előtti egyenlőség irányába elmozduló, törvények által uralt igazságszolgáltatás jött létre. A bírósági szervezet 1861-ben újult meg, tíz évvel később pedig létrejött az állami vádhatóság. 150 évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely elsőként határozta meg a magyar igazságszolgáltatás egyik kulcsszereplőjének, az ügyésznek a státusát. A központosított magyar ügyészség létrehozása a késő 19. század nagy kodifikációs korszakának alkotása – mondta.
Ha a kiegyezést követő igazságügyi reformot jogi honfoglalásnak nevezzük, akkor a második világháború utáni évtizedeket a jogi megszállás időszakának mondhatjuk – folytatta. A szocialista jogban és az igazságszolgáltatás rendszerében sokszor kerültek előtérbe az ideológiai és politikai szempontok. Néhány évtized alatt csökkent az igazságszolgáltatásra nehezedő ideológiai nyomás, de a jogi felszabadulás időszaka csak a rendszerváltással jött el. Az 1989-es alkotmányozás és jogalkotás – hasonlóan a kiegyezés korához – valódi és radikális reformot indított el, és ez a folyamat 2011-ben az új Alaptörvény megszületésével fejeződött be – fogalmazott Áder János.
Polt Péter legfőbb ügyész előadásában rámutatott: az ügyészség fő feladata az anyagi jogi igazság törvényes keretek közötti keresése. 1871-ben született meg az első modern magyar ügyészségi szabályozás, amely egy hierarchikus, a bírósági szervezet szintjeihez igazodó vádhatóságot hozott létre. Az ügyészség az igazságszolgáltatás meghatározó szereplője lett – idézte fel.
Polt Péter beszélt a modernizációs trendek és a kommunikációs technológia új kihívásairól is. A büntető igazságszolgáltatásról pedig azt mondta, a jövőben is nagy felelősség hárul erre a területre, a nemzetközi együttműködésnek az eddiginél is nagyobb jelentősége lesz többek között a kiberbűnözés és a korrupció elleni harcban. Az ügyészség jelmondata: „Törvény és igazság!”; a jogállamot ennek szellemében „védjük és szolgáljuk” – fogalmazott a legfőbb ügyész.
