A pedagógusok döntő többsége (87 százalék) nem pártolja az oktatói, nevelő intézmények április 19-re tervezett újranyitását, míg 7 százalék egyetért azzal
– derül ki a 21 Kutatóközpont és a Pedagógusok Szakszervezete által készített közös kutatásból. A felmérés elsődleges célja az volt, hogy kiderítse, mi a véleménye a magyar pedagógusoknak a tavaszi tervezett újranyitással kapcsolatban.
A kérdőív megosztása idején még úgy szólt a kormányzati kommunikáció, hogy az április 19-i nyitás minden közoktatási intézményre vonatkozik, Orbán Viktor április 9-én jelentette be, hogy a középiskolákban marad az online oktatás.
A válaszadók leginkább azzal az állítással értettek egyet (49 százalék), hogy az oktatási intézmények akkor nyissanak ki, ha 100 ezer lakosra vetítve hetente száznál alacsonyabb a fertőzöttek száma. A „területi fertőzöttségeket (járási adatokat) figyelembe véve április 19-től fokozatosan nyissanak ki” állítással a válaszadók harmada, a „fokozatosan nyissanak ki az intézmények, április 19-én óvodák, alsó tagozat, EGYMI, május második hetében felső tagozat, gimnázium, szakképzés” opcióval pedig a pedagógusok valamivel több mint negyede (27 százalék) ért egyet. Későbbi, minden oktatási intézményt érintő májusi újranyitási időponttal a kitöltők kevesebb mint harmada (29 százalék) ért egyet.
A pedagógusok kevesebb mint harmada gondolja úgy, hogy ne nyisson ki egy oktatási intézmény sem.
A kérdőívben arról is kérdezték a pedagógusokat, az április végi újranyitás esetén mit terveznek tenni. A kitöltők több mint fele (54 százalék) úgy nyilatkozott, bemenne a munkahelyére és megtartaná jelenléti oktatásban az óráit, foglalkozásait, ha április 19-én újranyitnának az oktatási, nevelési intézmények kapui. Ehhez képest 21 százalék csak tantermen kívüli oktatást folytatna nyitás esetén, még 18 százalék a jelenléti oktatás megtagadása mellett foglalt állást.
Azokban az intézményekben, ahol nehezebben megoldható a távoktatás, a pedagógusok nagyobb arányban szeretnének jelenléti oktatást: míg az óvodapedagógusok és általános iskolákban tanítók 60 százaléka visszamenne a munkahelyére, a középiskolában ez az arány 10 százalékkal alacsonyabb (50 százalék).
A 60 év feletti válaszadók kevesebb mint fele nyilatkozott úgy, hogy újranyitás esetén bemenne dolgozni, míg a 18–29 éves korosztály 60 százaléka visszamenne a munkahelyére.
Az adatokból kirajzolódik továbbá, hogy a munka megtagadása nem kötött korosztályhoz: a legidősebbek 17 százaléka is fontolgatja, hogy élne ezzel az eszközzel. Az oltással kapcsolatban kiderült, hogy mind a két oltást mindössze 7 százalék kapta meg, 15 százalék április 1–3. között az elsőn esett túl.
A legtöbben (33 százalék) április elseje és harmadika között, további 20 százalék pedig egy héttel később, április 9-e és 11-e között kapta meg az első oltását. A pedagógusok további 5 százaléka számolt be arról, hogy bár regisztrált, de még nem kapott értesítőt az oltás időpontjáról, további 3 százalék jelenleg is fontolgatja a regisztrációját.
Arra a kérdésre, hogy „az újranyitás esetén – 2021. április 19-ét követő időszakban – mennyire éreznéd magad biztonságban a munkád során?”, a pedagógusok 74 százaléka válaszolt úgy, hogy egyáltalán, vagy inkább nem érezné magát biztonságban. Mindössze 10 százalék mondta azt, hogy inkább vagy teljes mértékben biztonságban érezné magát jelenléti oktatásban, további 16 százalék pedig nem tudott dönteni a kérdésben. A kutatás adataiból az látszik, hogy azon pedagógusok körében magasabb valamivel a biztonságérzet, akik adott esetben visszatérnének (legalább) április 19-én a személyes, jelenléti oktatásra.
A korcsoport szerinti bontásból kiderül, hogy a 40–49 éves pedagógusok biztonságérzete a legalacsonyabb, 78 százalékuk egyáltalán nem vagy inkább nem érezné magát biztonságban a jelenléti oktatásban. Intézménytípus szerint is hasonló a tendencia: az óvodákban dolgozó pedagógusok 78, a szakközépiskolai oktatók 77, az érettségit adó szakképzésben tanítók 80 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem vagy inkább nem érezné magát biztonságban jelenléti oktatás esetén a munkahelyén április 19-ét követően.
Az oltás természetesen befolyásolja a biztonságérzetet is: azon pedagógusok körében, akik már mindkét oltást megkapták, nagyobb a biztonságérzet, de még közülük is 57 százalék nem érezné magát biztonságban, ha április 19. után vissza kellene mennie az iskolába vagy óvodába. Azok körében, akik az adatfelvétel előtt kapták meg az első oltásukat, hasonlóan alakulnak az arányok: több, mint kétharmaduk mondta azt, hogy nem egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné magát biztonságban jelenléti oktatásban.
A pedagógusok 81 százaléka válaszolt úgy, hogy tanítványait egyáltalán nem vagy inkább nem érezné biztonságban jelenléti oktatásban, 8 százalékuk mondta azt, hogy inkább vagy teljes mértékben biztonságban tudná diákjai, 12 százalékuk pedig a semlegesnek gondolt hármas értéket választotta a kérdés megválaszolásakor.
Az oltás e tekintetben is hangsúlyos tényező, hiszen azok között a pedagógusok között, akik már megkapták az első vagy mindkét oltásukat, átlagosan kisebb azon válaszadók aránya, akik inkább nem vagy egyáltalán nem érzik biztonságban a diákjaikat. Azaz minél régebben kapott valaki oltást, úgy nő a saját és a diákokkal szembeni biztonságérzete is, mint azok körében, akik az adatfelvétel időpontjában vagy az után kapnak oltást.
Egy biztos: a pedagógustársadalom – függetlenül attól, hogy hol él, milyen idős, milyen intézmény típusban dolgozik – a diákjait éppen ugyanannyira félti a jelenléti oktatásra való visszaállás és a vírus kockázataitól.
Módszertan: Az online kérdőív április 5. és 11. között volt elérhető egy zárt online link keresztül. A kérdőívre összesen 9529 érvényes válasz érkezett. Az online kutatásból származó minta esetleges torzulásait a Központi Statisztikai Hivatal valamint a Magyar Tudományos Akadémia 2019-es adatai alapján súlyozással korrigálták a 21 Kutatóközpont elemzői. Az így kapott minta három dimenzió mentén (kor, régió, iskolatípus) reprezentálja a Magyarországon dolgozó pedagógusok véleményét.
