Belföld koronavírus

Szijjártó László: Sokkal több életet lehetne megmenteni, ha hallgatnának a betegágyaknál robotolókra

Alessandra Tarantino / MTI / AP
Alessandra Tarantino / MTI / AP
Az orvoskamara megyei elnöke szerint a betegek egy része esélytelen, de sokan az ellátórendszer, illetve a szervezési hibák áldozatai.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Orvosi Kamara elnöke a 168.hu-nak azt mondja, ágy, eszköz van, az orvos, ápoló továbbra is kevés. Ez életekbe kerülhet. Szijjártó László általános gondnak tartja, hogy egy-egy ápolóra, orvosra jóval több beteg jut, mint ahány ellátását még kiválóan meg tudnák oldani.

A napi halálozási adatok az egészségügy évtizedes lemaradását mutatják, most kell azzal szembenézni a pandémia idején, hogy megmenthető betegek is meghalnak. Szijjártó László az egyik fő hibának azt tartja, hogy nem optimális a betegek elosztása, továbbra sem veszik figyelembe, mit bír el egy-egy intézmény. A túlterhelt kórházak mellett vannak olyanok is, ahol még van szabad kapacitás.

Kapcsolódó

Olyan ez, mint korábban a tervgazdálkodás Hofi viccében, amikor le kellett előre jelenteni, hogy hányat fog elleni a koca. De hiába mondott a gazda kettőt, mire a legfelsőbb körökig eljutott a szám, az már 8 volt. Valahogy így van ez a kórházak befogadókapacitásával is.

Emberéletekbe kerül, ha hiába mondják, hogy 160 embert tudnak csak korrektül ellátni, mégis 180-ra duzzasztják a számot. Ilyenkor olyan betegeket is elveszítenek, akiknek egy másik intézményben esélyük lett volna a túlélésre.

Nem az orvosok szaktudása hiányzik, hanem a kommunikáció, és a racionális szervezés.

A döntéshozóknak beszélniük kellene azokkal, akik valóban a betegágyaknál robotolnak. Kilúgozott jelentések, számok alapján csak olyan döntések születhetnek, amelyekbe belehalnak emberek.

Sokkal kevesebb életet mentünk meg Magyarországon, mint amennyit lehetne.

Szerinte a betegek egy része valóban esélytelen, de sokan lesznek a nagyon rossz minőségű ellátórendszer és szervezési hibák áldozatai. A halálozási statisztikák javulnának, ha nem egy hierarchikus, merev, pontatlan adatokkal dolgozó rendszerben dolgoznának.

A 168.hu-nak több neve elhallgatását kérő kórházi dolgozó jelezte az ország több pontjáról, hogy olykor nincs elég oxigén. Szijjártó László erre azt mondta, őket is keresték a problémával, de a minőségellenőrzés hiánya miatt nem tudni pontosan, ez hány intézményt érint.

Előfordul, hogy nincs elég oxigén. Vannak ugyanis helyek, ahol több oxigén van, mint kellene és vannak intézmények, ahol osztani kell, tehát egy oxigéncsatlakozásra két beteg jut. Ez problémát okozhat. Ez azonban nem általános, inkább azokban a kórházakban van így, amely csordultig van. Máshol pedig pont megfelelő mennyiség van.

Gyakorló orvosként saját bőrén is tapasztalja, hogy az orvosok és ápolók erejük végén járnak, sokan már kiégtek, aki pedig még tartja magát, utolsó energiatartalékait éli fel.

Vasárnap Kásler Miklós miniszter a Bayer Show vendégeként arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt az egészségügy nemhogy nem omlott össze, még csak meg sem rendült. Azt is mondta, hogy a kórházakban sem lesz baj. A magyar egészségügy felszereltségben és struktúrában is Európa legjobbjai közé tartozik, csak akkor nem tud helytállni, ha valami „különleges katasztrófa” történik.

Senki nem fogja észrevenni, ha összeomlik az egészségügy

Ezt is Szijjártó László mondta, de már a hvg.hu-nak. Szerinte most  az egészségügyet az orvosok és ápolók hivatástudata tartja össze. Arról, hogy az orvosok hasonló nyilatkozatait a kormány rendre megcáfolja, úgy vélte, abszolút igazság nincs, mindenki  kommunikálhatna jobban, ugyanakkor,

ha nem kellene félni, ki mit mond, akkor az sem fordulhatna elő, hogy valaki nem szól, ha baj van. (…) Aki lent van, a hibától fél, aki fent, az pedig a felelősségtől.

Sok kollégája sem érti, miért fordul a nyilvánossághoz, hiszen az elmúlt évtizedekben ugyanilyen rossz volt minden. Ahhoz, hogy tájékozódni tudjon, mindkét oldalt meg kell hallgatnia, ki kell szűrnie a manipulációt. Részben érthetőnek tartja, hogy a mostani háborús helyzetben beindult a propaganda, hiszen ez

bizonyos mértékig lelkesíti az embereket, de az egyoldalú tájékoztatás zavaró és rontja a közösség teljesítő képességét, túlélési esélyeit.

Szerinte a jelenlegi krízishelyzetben nem az a fontos, kinek van igaza, hanem az, hogy kevesebben haljanak meg, szenvedjenek. Az egészségügy összeomlását azért sem veszik majd észre, mert nincs definíciója az összeomlásnak és

már nincs minek összeomlania, mert nincs mindenre kiterjedő racionális működés, melynek hiánya feltűnne.

A járványkezelés a profik dolga, ezért megkereste volna a legjobb szakembereket, mindegy, melyik szekértáborhoz tartoznak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik