Kásler: Legkorábban május végén lehet nyitni

Kásler Miklós miniszter volt a vasárnapi Bayer Show vendége, akit főleg a járványhelyzetről kérdezett Bayer Zsolt. A beszélgetést azonban azzal kezdte Bayer, hogy nem szegi-e a miniszter kedvét, hogy az ellenzék „megpróbál közröhejt csinálni” abból, hogy Kásler azon munkálkodik, hogy az Árpád-házi királyok csontjain genetikai vizsgálatokat végeztet.

Nem szerencsés körülmény

– válaszolta Kásler Miklós, aki szerint a magyar eredettörténet tisztázása fontos identitáskérdés.

A „kicsi törpe kisebbség” szerinte csak kicsi dolgokba kapaszkodik bele, de érdemi kifogásokat még senki nem emelt az archeogenetikai vizsgálatok ellen.

A járványra áttérve a miniszter arról beszélt, hogy „Magyarország rendkívül gyorsan gondolkodott és rendkívül gyorsan lépett” az első hullámban. Felidézte, hogy gyorsan felállt az operatív törzs, ahol „a társadalom minden szegmensére” hoztak döntéseket, ez Kásler elmondása alapján Orbán Viktor érdeme. A miniszter azt mondta, ezért előztük meg néhány héttel tavasszal a világ országait.

Ez a magyarázata annak, hogy Magyarország az első fázisban rendkívül sikeres volt

– összegezett Kásler Miklós.

A harmadik hullámra rátérve Bayer Zsolt azt kérdezte, mi lett volna, ha a kormány azt csinálja, amit az ellenzék követelt, egyáltalán nem pontosítva, hogy mire gondolt. Kásler válaszából kiderült, hogy ő úgy értelmezte, hogy az ellenzék szerint nem kellettek volna korlátozó intézkedések, majd hozzátette, hogy ha novemberben nem szigorít a kormány, akkor a járvány „rendkívüli módon elfutott volna”.

Kapcsolódó

Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

Éppen egy éve jelentette be Orbán Viktor, hogy két koronavírusos beteget találtak Magyarországon. Míg tavasszal a gyors intézkedések után két hónapig tartottak a lezárások, és ezernél kevesebben haltak meg, addig ősszel a kormány eltérő stratégiája legalább négy hónapnyi szigorhoz és máig 15 ezer halotthoz vezetett. Az egyéves évfordulón pedig az is kiderült, hogy a következő két hétben minden korábbinál szigorúbb korlátozások várnak ránk. Így éltünk a járvány első évében.

„A brit mutáns már jelen volt decemberben és januárban is” – mondta Kásler, amiben az az érdekes, hogy Müller Cecília csak januárban kezdett erről beszélni.

A miniszter azzal folytatta, hogy a magyar halálozási adatok valóban magasak, de volt, amikor a magyar adatok a világon a legjobbak közé tartoztak. Kásler szerint majd a járvány végén lehet pontosan felmérni, hogy melyik ország, hogy teljesített.

Az eltávozottak száma megduplázódott volna három-négy hét alatt

– állította a miniszter arra a kérdésre válaszul, hogy mi lett volna, ha februárban nyit a kormány.

Kásler Miklós kiemelte, hogy az oltás nagyon fontos a járvány megfékezésében, és csak akkor lehet nyitni, ha megfelelő az átoltottság. A miniszter dicsérte a kormányt, hogy beszerzett keleti vakcinákat, mert így lehet magasabb nálunk az átoltottság, mint a környező országokban.

„Magyarország az oltások területén világhatalom” – mondta Kásler Miklós, arra utalva, hogy 13 kötelező oltás van az országban, ami szerinte nagyon ritka, más országokban nincs ilyen sok. Ezzel azt vezette fel, hogy az idősebbek „szovjet vakcinákat” kaptak, és nem lett semmi bajuk. A miniszter szerint minden vakcina dokumentációja rendben van.

Szóba került, hogy orvosok beszámolói szerint súlyos a helyzet a kórházakban, Bayer tolmácsolásában az ellenzék szerint „összeomlott az egészségügy”. Kásler Miklós erre azt mondta, hogy nem igaz.

Meg se rendültünk, Lombardia összeomlott

– állította Kásler, aki szerint nem is fog előfordulni, hogy bármi baj legyen a kórházakban.

A miniszter szerint felszereltségben és struktúrában a magyar egészségügy Európa legjobbjai közé tartozik, ezért csak akkor nem fog helytállni, ha valami „különleges katasztrófa” történik.

Végezetül a miniszter elárulta, hogy szerinte

legkorábban május végén, június elején lehet nyitni, ha nem jön közbe valami, például egy új vírusmutáció.

Kásler szerint így is az elsők között fog Magyarország a szigorításon enyhíteni.