„Ebben a formában nem számítottunk rá, de látva a rendelet részleteit, abszolút érthetőnek tartom” – mondta Dr. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke a 24.hu-nak arra reagálva, hogy kedd este egy kormányrendeletből kiderült, az önkormányzati szakrendelők a veszélyhelyzet idejére a kórházak irányítása alá kerülnek. Az elnök szerint azonban nem feltétlenül arról van szó, hogy a kórházak átveszik az irányítást, hanem egy már meglévő gyakorlat intézményesül, mert a járvány első hullámában is volt arra példa, hogy egyes kórházak, megkerülve a Nemzeti Népegészségügyi Központ engedélyeztetési folyamatát, humánerőforrást kértek és kaptak a szakrendelőktől.
Sem az irányítás, sem a működés szempontjai nem változnak, szakmai felügyeletet fog gyakorolni a felettes intézmény, összegezte az elnök a rendelet lényegét, ami szerinte egyszerűsíti a munkára fogható egészségügyi személyzet mozgatását.
Amit a kórházak most megkaptak, az nem más, mint a berendelés joga, amihez eddig az NNK is kellett. Azzal, hogy ezt a jogkört most átveszik a kórházak, leegyszerűsödik a folyamat, mert mostantól közvetlenül a szakrendelőktől kérhetnek embert a túlterhelt kórházak, ha igényük van rá
– foglalta össze az elnök, hozzátéve, hogy a kirendelések kormányhivatalokon keresztüli, bürokratikus menete egyszerűsödik.
Az átvezénylések azonban nem mindenhol tudnak zökkenőmentesen megvalósulni. Pásztélyi szerint a nagyobb budapesti rendelőkben még vannak olyan teljes állású orvosok, akiket ki lehet rendelni kórházakba, vidéken azonban már más a helyzet: egy kisváros lakosságközeli ellátójánál csak pár órában rendelnek orvosok, akik nagy valószínűség szerint már most is a kórházak Covid-osztályain dolgoznak.
Pásztélyi Zsolt szerint a rendelet motivációja lehet az is, hogy az első hullámban voltak olyan szakrendelők, amelyek önkényesen – arra hivatkozva, hogy sürgős eseteket amúgy sem látnak el – bezártak. Ha a harmadik hullámban mégis úgy döntene egy szakrendelő, hogy bezárja az ajtót, akkor a rendelet alapján a felettes kórház dönthet úgy, hogy a rendelő dolgozóit átvezényli, vagy éppen kötelezheti a rendelőt a nyitva tartásra. Harmadik opcióként az is fennállhat, hogy a túlterhelt kórház betegeket delegál a szakrendelőbe, amely így nem zárhat be.
Ami a lakosság oltását illeti, az elnök úgy véli, nagyobb szerepet kaphatnának a szakrendelők az oltási programban, mert az infrastruktúrát a háziorvosi rendelőkénél és a kórházakénál is kedvezőbbnek tartja. Az oltandóknak nem kell például találkozniuk a kórházi betegekkel, vannak rendelő- és váróhelyiségek, információs pult, ez még a kórházi ambulanciákra sem nagyon jellemző.
