Egy bírói kezdeményezés alapján azonban az Alkotmánybíróságnak döntenie kell arról, hogy a magzat súlyos sérülése miatti terhességmegszakítás nem ellentétes-e a 2012 óta hatályos Alaptörvénnyel, írja a hvg.hu.
A lap szerint Sághy Attila, a Fővárosi Törvényszék bírája egy olyan pert tárgyal, amelyben a szülők kártérítést követelnek a kórháztól, mert gyermekük veleszületett fejlődési rendellenességben szenved, de az orvosok ezt nem szűrték ki időben. Mulasztásuk az anya szerint megfosztotta őt az önrendelkezés jogától.
A bíró kételkedik, hogy a védelméről szóló 1992-es törvény egyik pontja esetleg alkotmányellenes, miszerint
a terhesség a 20. hetéig – diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén a 24. hetéig – szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri.
Értelmezésként: a teratológia a környezeti magzati ártalmak tudománya.
Sághy ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte „teratológiai ártalom 50%-os valószinűsége” fogalom tartalma nem egyértelmű, és a törvény nem feltétlenül biztosit általános érvénnyel olyan mértékű védelmet a magzat számára, mint amilyen terjedelmű jogokat ruház a magzati élet felett rendelkezni jogosult szülőre. A teratológia egyébként a környezeti magzati ártalmak tudománya.
Magyarország eddig nem szigorítottak erre hivatkozva a törvényen, de Lengyelországban pont azért tüntetnek hónapok óta, mert az ottani alkotmánybíróság megsemmisített egy paragrafust, aminek következtében a nőknek a súlyosan sérült, sőt életképtelen magzatokat is meg kell szülniük.
Kásler Miklós emberminiszter védi a jelenlegi törvényt. Az Alkotmánybíróságnak azt írta, hogy
a magzat sérülésének mértéke mindig az adott helyzetben megítélhető orvosi szakkérdés, melynek szakorvosi gyakorlata az elmúlt évtizedekben kialakult.
Ugyan a bírói kezdeményezés ősszel érkezett és már dönteni kellett volna, az Ab-nak ez még nem sikerült, jövő héten harmadszor tárgyalnak a témáról.
