A napjainkba belenőtt közösségi oldalt, a már több mint kétmilliárd tagot számláló Facebookot a legtöbben már rutinosan használják. Magától értetődő, hogy létrehozunk egy profilt és az ismerőseinkből közönséget toborzunk jelölések útján, hogy később megoszthassuk velük azokat a tartalmakat, amiket arra érdemesnek találunk. A Facebook rengeteg lehetőséget ad arra, hogy gazdagabbá tegyük az életünket, új ismeretségeket kössünk, csoportokhoz csatlakozzunk, vagy ne maradjunk le fontos eseményekről.
Ez a sok lehetőség viszont azzal jár, hogy egyben sok veszély is leselkedik a közösségi oldalak felhasználóira. A biztonságról egyrészt az oldal működtetői, üzemeltetői és képzett szakemberei gondoskodnak, de nem lehet elhanyagolni a felhasználók felelősségét sem, akik szintén rendkívül fontos szerepet játszanak abban, hogy az internetes felület mindenki számára egy pezsgő, érdekes és biztonságos hely legyen. Arról nem is beszélve, hogy azért is elsősorban magunk felelünk, hogy a fiókjainkat okosan kezeljük, és ezzel elejét vegyünk rengeteg későbbi potenciális kellemetlenségnek. Sajnos a legtöbbször igaz, hogy sokan csak akkor kapnak észbe, ha már megtörtént a baj.
A Facebook, a Yelon, és a Skool közösen próbálja elmagyarázni egy webinárium keretén belül, hogy mi az, amit feltétlen észben kell tartanunk, ha a közösségi oldal aktív felhasználói vagyunk.
Ismerősök: csak okosan!
A közösség szíve-lelkét természetesen a profilok és a felhasználók adják, de nem eshetünk a könnyelműség csapdájába: itt tényleg rengetegen láthatják, amit közzéteszünk – nyilván ez adja a felület egyik fő vonzóságát, de érdemes átgondolni, hogy adott megosztott kép, poszt, cikk felvállalható-e ugyanúgy a közeli barátok, mint mondjuk a tanárok előtt. Érdemes időnként átfésülni az ismerősök listáját és csoportokba szortírozni őket, mert később, akár több év múlva is kellemetlen helyzetek adódhatnak az átgondolatlan bejegyzésekből. Nem titok az sem, hogy manapság már bevett szokás a munkáltatóknál, hogy leellenőrzik a meghirdetett pozícióra jelentkezők internetes lábnyomát.
Kézenfekvő dolog az is, ha egy új kapcsolatunk jön létre, azonnal lecsekkoljuk a másik profilját: kik a közös barátok, mely oldalakat követi, milyen posztokat tett közzé az elmúlt időszakban. Ez viszont visszafelé ugyanúgy igaz – valószínűleg rólunk is rengeteg mindent elárul a profilunk. A túlzott megosztás egy idő után zavaró lehet ismerőseink számára, már csak ezért is érdemes elgondolkodni azon, hogy tényleg van-e helye adott dolognak az interneten, mielőtt rányomnánk a közzététel gombra. Ha pedig magunk járunk ebben a cipőben, számos eszközzel élhetünk. Az ismerős törlésénél például kíméletesebb, ha inkább leiratkozunk a posztjairól, vagy adott időszakra lenémítjuk. Ezek a beállítások mind elérhetők az adott személy adatlapján, így érdemes átböngészni az opciókat.
Ha már profilok: a Facebook folyamatosan küzd a kamuprofilokkal, azokkal a fiókokkal, amelyek nem valós személyiségeket elevenítenek meg. Sok célja lehet annak, hogy valaki ilyet készít: legtöbbször csalás és zaklatás az elsődleges mozgatórugók. Érdekes statisztika, hogy ennek fényében manapság már a lányok 30 százaléka, a fiúknak pedig 18 százaléka aggódik amiatt, hogy akivel a neten csetel, nem az, akinek kiadja magát. Egy másik rossz forgatókönyv, hogy valaki a mi képünkkel, nevünkkel él vissza.
A Facebook fb.me/impostor címen elérhető űrlapján lehetőségünk van jelezni az ilyen visszaéléseket, ezzel már sokat segítünk a moderátoroknak. De lehetőségünk van rögtön jelezni a problémát a közösségi oldalon, ha ilyenbe botlanánk. Ehhez az adott profil borítóképe alatt található három pontot kell először megkeresni, majd lenyitni. Fontos, hogy mielőtt jelentünk, állapítsuk meg, hogy profillal vagy oldallal van dolgunk: ha oldallal, a Támogatás kérése vagy oldal jelentése pontot, ha profilt, akkor a Támogatás kérése vagy profil jelentése pontot kell kiválasztanunk adott profil/fiók adatlapján.
Ha valakit bántanak, ne nézd tétlenül!
Amikor a Facebookra regisztrálunk, elfogadjuk a közösségi oldal szabályzatát és alapelveit is, amelyek azt a célt szolgálják, hogy ne legyünk teljesen kiszolgáltatottak és eszköztelenek az elfogadhatatlan viselkedéssel szemben. Nagy probléma manapság az online térbe helyeződött zaklatás, aminek jellegzetessége, hogy nem lehet csak úgy elbújni a bántalmazók elöl, hiszen azok a digitális eszközökön keresztül nappaliba és az otthonokba is követik a kiszemelt áldozatot. Érdemes élni a jelentés gomb lehetőségével, ha valaki elkezdené túlzásba vinni a sértegetést, bántást, megszégyenítést, rosszabb esetben akár intim képekkel él vissza.
Ha pedig magunk vagyunk annak tanúja, hogy valaki durván kipécéztek, álljunk mellé – életre szóló lelki sérülésektől óvhatjuk meg az áldozatot, ha támogatásra lel.
Középpontban az adatvédelem
Az adathalász-kampányok és a kiberbűnözők egyre fejlettebb módszerei évente hatalmas károkat okoznak a jóhiszemű felhasználóknak – jó eséllyel nekünk is van olyan ismerősünk, aki már bedőlt kamu nyereményjátéknak, kártékony linkre kattintott, vagy vírust kapott be.
A védelemnek több bástyája van, a rosszakarók ellen magától értetődő mód egy erős jelszóra mindenképp szükség van. Unalomig ismételt tanács, ám sokan mégis hajlamosak megfeledkezni róla, akár régi berögződések és az egyszerűség miatt: a jelszavunkban ne szerepeljen házikedvencünk neve, fontos születési dátum, kedvenc színész- zenész neve. Fatális hiba az olyan hanyag számsorok használata is, mint például az „123456” – ez a jelszó évek óta a legrosszabb jelszavak listáján végzi a kiberbiztonsági szakértők éves összeállításain.
És hallottál már a kétlépcsős azonosításról, ami akkor is megvéd, ha esetleg valaki megszerezte a jelszavadat?
A Facebook tíz legfontosabb biztonsági szabályáról és további fogásokról a Facebook, a Hintalovon Alapítvány és a Skool közös internet-biztonságról szóló képzésén tudhast meg többet. A webinar premierjét a SKOOL Facebook-oldalán nézheted meg 2021. február 9-én, 18 órakor. Az esemény Facebook linkje: www.facebook.com/events/437175147425470
