Mohos Márton / 24.hu
Belföld

Luxusjachtok hódítják el a Balatont, a kis vitorlások kiszorulnak

A luxuskategóriás vitorlások forgalmazóinak a koronavírus-járvány ellenére sem lehetett rossz évük a 2020-as: a gazdag magyarok körében óriási divat, sőt sok esetben presztízskérdés, hogy meglegyen a saját hajó a Balatonon. A méregdrága, 12-15 méteres jachtok terjedése viszont drasztikusan átalakíthatja a tó vitorlás társadalmát. A hagyományos balatoni vitorlások tulajdonosai közül sokan már meg is tapasztalhatták, hogy átcsúsztak a nem kívánatos kategóriába.

Ötven révfülöpi vitorlástulajdonos kapott ultimátumot december 29-én a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítványtól. A főigazgató emailben tudatta a kikötői helyeket bérlő hajótulajdonosokkal, hogy az év végével lejáró szerződéseiket 2021-re nem fogják megújítani, mindenki szállítsa el a hajóját, amilyen gyorsan csak tudja. Az MCC októberben kapta meg a kikötőt az államtól, ám a hajósokat senki sem informálta a készülő tulajdonosváltásról, és arról sem kaptak előzetes értesítést, hogy mostantól már nem illenek bele a hosszú távú tervekbe.

Az Ön hajójának tárolására vonatkozó szerződés az év végével lejár, melyet a kikötőben zajló átalakítási munkálatok és a funkcióváltás miatt sajnos nem tudunk meghosszabbítani.

– írta az MCC a révfülöpi hajótulajdonosoknak, akiknek nagy része évek, évtizedek óta a helyi kikötőben tárolta a vitorlását. A hajósok közösségében hagyománnyá vált, hogy szilveszterkor forraltborozásra jönnek össze a parton. Erre azonban most már nem kerülhetett sor, helyette mindenki teljes bizonytalanságban telefonálgatott, próbált megoldást találni arra, hova vihetné a hajóját.

A férjemmel a 1980-as években kezdtünk a Balatonon vitorlázni. Az első években hajónk sem volt, de aztán leköltözünk Révfülöpre, és már 25 éve, hogy ebben a kikötőben tartottuk a vitorlást. Szép jolle fahajó, nagyon sok karbantartást igényel. De most teljesen felforgatták az életünket. Nem tudom, hogy mit csináljunk a hajóval, kevés az üres helyekkel rendelkező kikötő. Vigyük át Fenyvesre, a túlparta, amikor itt a házunk?

– mondta az egyik kirúgott hajótulajdonos, Halász Zsuzsanna a 24.hu-nak. Ő, és a hozzá hasonlók, a „hagyományos balatoni vitorlások” tulajdonosai egyre nehezebb helyzetbe kerülnek: a Balatonon alig több mint ötven, vitorlások fogadására is alkalmas kikötő működik, az intézményi tulajdonba adott kikötők azonban sorban zárnak be a bérlők előtt, a többi helyen pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a sokkal jobban fizető jachtokat preferálják az üzemeltetők.

Építők, MKB, Zánka, Révfülöp… tovább is lesz mondjam még? Felkészül: Szövi, MAFC-UNI, Aliga, Fűzfő Laguna, de a Bahart-kikötők nyugalmára sem tennék nagy tétet. És vannak kihasználatlanok, ahova csak a kiváltságosok juthatnak be

– írta nemrégiban a balatoni kikötőhelyzetről az egyik vitorlázós szakportál. A Porthole.hu felidézte, hogy korábban Balatonalmádiban, Balatonfüreden, majd legutóbb Zánkán is hasonló események zajlottak le. Mi is írtunk arról, hogy az állam a költségvetési milliárdokkal kistafírozott Erzsébet Alapítványnak ajándékozta az egykori zánkai úttörőtábort. Az ajándék része volt a forgalmas zánkai kikötő is, ahonnan 2019-ben, röviddel az átadás után ki is tiltották a hajósokat. A balatonfűzfői kikötő nem zárt be: ott azzal lepték meg a vitorlástulajdonosokat, hogy bejelentették, megszüntetik a bérlési lehetőséget, a hajók beálló helyeit tulajdonba adják: az árak pedig 20 millió forintnál kezdődnek.

Vasvári Tamás / MTI

Közben a levegőben lóg a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. 11 jachtkikötőjének sorsa is. A Magyar Turizmus Zrt. egy sikertelen pályáztatás után december közepén újra meghirdette eladásra a siófoki jachtkikötőt is magában foglaló ingatlancsomagot.

Az állam többségi tulajdonában lévő Bahart magánkézbe adását másfél éve még kategorikusan kizárta a Magyar Turizmus Zrt. vezetője. Guller Zoltán 2019 nyarán azt állította, egyáltalán nincs tervben a privatizálás, mert „a Bahart nyereséges cég, profitot termel, a növekedés egyetlen gátja az elavult infrastruktúra és járműpark”. A koronavírus-járvány első hulláma alatt azonban mégis meghirdették 15 éves bérbeadásra az ingatlanokat, és bár az érintett önkormányzatok, sőt helyi fideszes politikusok is lobbiztak az ügylet ellen, a folyamatot nem sikerült leállíttatni. Előbb-utóbb ezekben a kikötőkben is magánbefektető mondhatja meg, kit és mennyiért fogadnak.

Mindeközben a többi kikötőben is gyorsan emelkedni kezdtek a bérleti díjak. 30 százalékos díjnövekedésről is kaptunk híreket, így jó néhány helyen milliós tétellé vált a kikötői helyek egy évre szóló megváltása. A Keszthelyi Yachtkikötő, amelyben néhány éve Tiborcz István is tulajdonos volt, 2021-re euróban adta meg az árait. A táblázat szerint a legnagyobb, 41-45 láb közötti hajók éves tárolásáért 4500 eurót, azaz 1,6 millió forintot kell leszurkolni, de a legkisebb kategóriás hajó díja is 2500 euró, azaz 900 ezer forint.

A megnövekedett díjak a régebbi, kis vitorlások esetében azt jelenthetik, hogy többe kerül az elhelyezés, mint a hajó piaci értéke. Az áremelések hátteréről több kikötőt is megkérdeztünk, de egyik helyről sem jött érdemi válasz. Forrásaink szerint ugyanakkor a drágulás egyik oka az, hogy a nagy jachtok és az elektromos hajók feltartóztathatatlan terjedése egy sor elkerülhetetlen beruházást hoz magával. Ki kell építeni az akkumulátorok töltéséhez és az elektromos berendezések működtetéséhez szükséges nagy teljesítményű elektromos hálózatot, illetve a télen is a vízben parkoltatott nagyhajók miatt jegesedésgátló vízforgató berendezéseket is telepíteni kell.

A kikötők kiürítése és az emelkedő díjak mellett a férőhelyek száma is csökken, hiszen ahol tehetik, a nagyobb hajók fogadására alkalmas cölöpös rendszerre állnak át, amivel egyszerűen elveszik a helyeket a kisebb, svertes hajóktól.

A 24.hu-nak többen is azt mondták, ha a trend folytatódik, a vitorlázás kishajós szerelmesei végleg búcsút mondhatnak a Balatonnak.

„Tényleg ki kell selejtezni jó állapotú műanyag hajókat, mert már nem jut nekik észszerű árakon kikötőhely? A kisebb hajók tulajdonosai, szerényebb jövedelmű családok már nem hajózhatnak többé a Balatonon? Visszafordítható-e ez a kegyetlen folyamat?” – fogalmazta meg az átalakulási folyamat legnagyobb, egyelőre nyitott kérdéseit a Porthole.hu.

Mohos Márton / 24.hu

A Balaton az utóbbi 4-5 évben minden kétséget kizáróan a NER egyik legnagyobb beruházási célpontja lett. A tópart egyes részein gigaépítkezések indultak. Tiborcz István, Mészáros Lőrinc és Garancsi István hatalmas érdekeltségi hálózatán kívül számos kormányközeli politikus és vállalkozó is szerzett ingatlant a környéken, ezen kívül a kormány is több tízmilliárdot kitevő forrást pumpált a szálloda-, lakópark- és kikötő-beruházásokba. A tavaly nyári járványhelyzet okozta korlátozott utazási lehetőségek miatt pedig minden korábbinál jobban a Balaton térségére koncentrálódott a belföldi turizmus.

Szinte törvényszerű volt, hogy a divat és a pénz összefonódása a szárazföld után a vízen is megjelenjen. A Napi.hu 2018-as cikke szerint a luxusjachtok vásárlása iránt olyan hirtelen ugrott meg az érdeklődés az üzleti körökben, hogy az akár 80-100 millió forintot is meghaladó áron forgalmazott hajók egy ideig hiánycikknek számítottak, a gyártók csak hosszabb várakozási idő után tudták kielégíteni az igényeket. És az igények azóta sem csökkentek.

Az igazi prémium kategória a 40 lábas, azaz nagyjából 12 méter hosszúságú hajóknál kezdődök, bár már a Balatonon is áttörték az 50 lábas határt. Ezek a jachtok az óceánokon is megállnák a helyüket, a kétméteres, vagy annál is nagyobb merülésük és a hatalmas hajótestük miatt viszont nehezebben mozognak a szűk balatoni kikötőben és a kis átlagmélységű vizeken. Sokan meg sem kísérlik kivinni a nyílt vízre, hanem a kikötőkben parkolva úszó apartmanként üzemeltetik őket. Ezek a hajók ugyanis a befogadóképességük, felszereltségük és kényelmes belsőépítészeti megoldásaik révén simán alternatívái lehetnek a tóparti nyaralóknak.

A luxusjacht-kategóriában utazó importőrök, forgalmazók tavaly szeptemberben is óriási optimizmussal várták a Balaton Boat Show-t. Rendszerint ezen a bemutatóval egybekötött vásáron köttetnek a legnagyobb hajós üzletek. A cégek képviselői le is nyilatkozták, hogy tapasztalataik szerint a koronavírus-járvány és a gazdasági visszaesés kevésbé érinti a luxuskategóriás vásárlókat, mint másokat, ezért továbbra is ez a szegmens marad a balatoni hajóeladások motorja.

A balatoni vitorlás életben zajló változásokat érzékeli a Magyar Vitorlás Szövetség is. Holczhauser András, a szövetség főtitkára is úgy látja, a hajók mérete értelmetlen nagyságrendek felé kezd eltolódni, annyira, hogy ezeket a hajókat már nem is lehet hagyományos értelemben túrázásra használni, és tényleg vannak, akik ki sem mozdulnak velük a kikötőből.

Én úgy látom, hogy az igények változnak, a jelenlegi trend az, hogy a Balatonon megjelenő vitorlások átlagmérete növekszik. Az idelátogató külföld szakembereket is meglepi, hogy a mennyire megnőtt a nagyhajók aránya. Ennek részben az az oka, hogy külföldön a kisebb, egy-két személyes hajókat szinte naponta használják sportolásra a tulajdonosok, rendszeresen, munkaidő utáni időtöltésként vitorláznak. Nálunk, nyilván a fővárostól való távolság miatt, inkább hétvégi, 1-2 napos időtöltést jelent a hajózás

– mondta a 24-hu-nak Holczhauser András.

A Magyar Vitorlás Szövetség által készíttetett kutatás szerint 2020-ban már jócskán meghaladta a tőkesúlyos vitorlások száma jollékat, az előbbiből 8500-at, az utóbbiból 2500-at számoltak a tavon.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.