Tavaly áprilisban váratlanul visszavonták Bálint Péter dékán vezetői megbízását a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karának (GYGYK) éléről. A tanév közben meghozott szokatlan döntést nem kísérte indoklás, a szűkszavú híradás csupán a kart 2015 óta vezető Bálint utódjáról számolt be. A dékán évközi távozása azért is volt nehezen érthető, mert 2020 januárjának végén egy, a GYGYK-n tartott konferencián még több éves tervekről számolt be, azt mondta például, egy dolog „hiányzik karunkról, a tanító szak, megígérhetem, hogy 1-2 év múlva bejelenthetjük ennek érkezését is.”
A karon kialakult átmenetiséget jelezte, hogy a kinevezett új vezető, Móré Marianna megbízása csak december 31-éig szólt, hogy aztán még ezt se töltse ki: július 1-jével ugyanis Gortka-Rákó Erzsébet főiskolai tanárt, a Szociálpedagógia Tanszék vezetőjét bízta meg három évre Szilvássy Zoltán rektor a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar dékáni feladatainak ellátásával. Azóta ő vezeti a Debreceni Egyetemhez tartozó hajdúböszörményi intézményt, ahol közel 1750 diák tanul.
A 24.hu több forrásból úgy értesült: Bálint hivatalosan nem indokolt távozása mögött egy zaklatási ügy állhat, miután a menesztett dekán ügyében 2019-ben egy etikai vizsgálat is folyt a Debreceni Egyetemen. Ezt az intézmény etikai bizottságának egyik tagja megerősítette lapunknak. Elmondása szerint
Megtudtuk tőle, hogy egy női oktató jelentette fel a dékánt, mert „megengedhetetlenül közeledett hozzá. Bálint az eljárásban ezt nem ismerte el, azt mondta, a stílusa inkább barátkozós és közvetlen jellegű, semmint bántó” – mondta forrásunk, aki a téma érzékenysége miatt azt kérte, a nevét semmiképp ne említsük. Más etikai bizottságbeli tagok nem akartak nyilatkozni, Fézer Tamáshoz, a bizottság vezetőjéhez irányítottak minket. Fézer azonban írásban jelezte: nem nyilatkozik.
Ezután megkerestünk több oktatót is a GYGYK-ról, közülük ketten megerősítették: tudnak a zaklatási vádról. Egyikük szerint az ügy „nagyon-nagyon felkavaró és nehéz”, de további részleteket nem mondott, míg másikuk annyit árult el, hogy a karon „tudunk az ügyről, de részleteket nem ismerünk.”
A 2012-ben József Attila-díjjal kitüntetett, 2019-ben pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével jutalmazott Bálint Péter mesekutató-író, számos könyv szerkesztője és szerzője, 2000 óta tanított a hajdúböszörményi Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karon. A kar Irodalmi, Kommunikációs, Kulturális Antropológiai Tanszékének is a vezetője volt, ott a neve már nem szerepel, igaz, oktatói honlapját még megtaláltuk, de könnyen lehet, hogy ez korábbi változat, mert egyetemi email címe már hibaüzenettel válaszol.
A Debreceni Egyetemnek több kérdést is feltettünk az ügyben. Érdeklődtünk arról, hogy
- milyen okkal mentették fel Bálint Pétert a tanév közben,
- folytattak-e etikai eljárást vele szemben, és ha igen, az milyen eredménnyel zárult.
Az egyetem konkrétumokba nem bocsátkozva azt közölte, hogy „kizárólag célhoz kötötten kezelheti a munkavállalóinak, a jelenlegi vagy volt hallgatóinak a személyes adatait. Az érintettek hozzájárulásának hiányában a tárgyi üggyel kapcsolatosan” így felvilágosítás nem adható. Általánosságban hozzátették, hogy az „intézményünk Etikai Kódexe szerint az etikai bejelentéseket azonnali hatállyal kivizsgáljuk, a megállapított vétségek esetén pedig az intézmény Etikai Bizottságának megállapításai szerint az egyetem vezetése megteszi a szükséges jogi és munkaügyi lépéseket. A Debreceni Egyetem vezetése elkötelezetten és következetesen kiáll az emberi méltóság és az egyetemes emberi értékek tiszteletben tartása mellett, hallgatóit, munkavállalóit igyekszik megvédeni az etikai vétségekben megnyilvánuló sérelmekkel szemben, valamint
a kifogásolható magatartás következményeket von maga után.
Kerestük az ügyben Szilvássy Zoltán rektort, aki felmentette Bálintot, de kérésünkre sem cáfolta vagy erősítette meg az etikai eljárás tényét, és azt sem közölte, hogy a korábbi dékánnak miért kellett távoznia. Kerestük az ügyben Gortka-Rákó Erzsébet, Bálint Péter utódját, aki nem kívánta az ügyet kommentálni, és az egyetem sajtóosztályához irányított.
Felhívtuk Bálint Pétert is, ő azonban, ahogy meghallotta, milyen ügyben keressük, kijelentette, hogy nem kommentál semmit. Kértük, hogy mondja el az ő verzióját, de letette a telefont.
Egy, a debrecenihez hasonló ügyet lehet felidézni a közelmúltból: 2017-ben az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara dékánjának, Mikonya Györgynek kellett távoznia, miután kiderült, hogy molesztálta az egyetem egyik munkatársát. Az ELTE azonban egyenesen kommunikált, és Mikonya is nyilatkozott: elismerte, hogy hibázott, az érintettől elnézést kért. Az RTL Klubnak azt mondta: az eset „arra ébresztett rá, hogy vezetőként különösen vigyáznom kell mindenre, még az apró gesztusokra is.”
