Jogerősen hét év fegyházra ítélték Vizoviczki Lászlót

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa kisebb jogszabályi pontosítással helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék részítéletét abban a – nem nyilvános – büntetőügyben, amely hivatali vesztegetés elfogadása és egyéb bűncselekmények miatt indult Vizoviczki László s társai ellen.

A táblabíróság tájékoztatása szerint ezzel a beismerő vallomást tevő Vizoviczki és több társa számára jogerősen is lezárult a büntetőeljárás. Hozzátették, a minősített adatok érdekében tartó zárt tárgyaláson folyó elsőfokú eljárásban nyolc vádlott is váddal egyező beismerő vallomást tett, így esetükben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2020. július 16-án elsőfokon részítéletet hozott és annak rendelkező részét nyilvánosan kihirdette.

A törvényszék a részítéletében Vizoviczkit hét év fegyházra, és hét év közügyektől eltiltásra ítélte bűnszervezetben elkövetett több rendbeli, különböző minősítésű és elkövetési minőségű hivatali vesztegetés, valamint szigorúan titkos, titkos és bizalmas minősítésű adattal való visszaélés miatt azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Emellett kötelezték 108 millió forintos pénzbüntetésre is.

Emellett kötelezték 108 millió forintos pénzbüntetés megfizetésére is. Az ítélet kihirdetését követően a katonai ügyész Vizoviczki esetében a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamának emelése érdekében fellebbezett.

A XI. rendű vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabása érdekében is, míg a XX. rendű vádlott esetében súlyosabb pénzbüntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. Vizoviczki és védője pedig enyhítésért fellebbezett. A védelmi fellebbezéseket a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nem tartotta alaposnak, a büntetés súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezést mindhárom vádlott terhére fenntartotta.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a fellebbezésekkel érintett Vizoviczki, és XI. és XX. rendű vádlottak esetében korlátozott terjedelemben, csak az elsőfokon kiszabott büntetések tekintetében bírálta felül az elsőfokú ítéletet, mivel a jogosultak kizárólag emiatt jelentettek be perorvoslatot.

A fellebbviteli bíróság ezért nem vizsgálhatta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú katonai tanács által megállapított tényállásra alapította. Mivel a vádlottak a bűnösségüket a váddal egyező tényállás és minősítés szerint beismerték, a büntetőeljárási törvény értelmében a felülbírálat nem terjedhetett ki a bűnösség megállapítására és a jogi minősítésre vonatkozó rendelkezésekre sem.

Ezért Vizoviczki védőjének a bűnszervezet megállapíthatóságával, ezen keresztül a jogi minősítéssel kapcsolatos kifogása nem foghatott helyt. A fellebbviteli bíróság ugyanakkor hivatalból vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett-e az ítélet abszolút hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést, ilyet azonban nem észlelt.