Nyomkövetőt kaphat a fiával Piero Pini

Nyomkövetőt kaphat hatmilliárdos áfacsalással vádolt olasz-magyar húsmágnás, Piero Pini és a fia. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint ugyanis a bűnügyi felügyeletben lévő tulajdonossal és fiával szemben is indokolt a szigorúbb kényszerintézkedés, ezért arra tettek indítványt, hogy a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla rendelje el a nyomkövető alkalmazását velük szemben.

A kiskunfélegyházi vágóhidat működtető cég kisebb mértékben saját munkaerőt, nagyrészt alvállalkozókat vett igénybe. Az alvállalkozók a szolgáltatásaikat áfával növelten számlázták ki. Ténylegesen azonban munkaerő kölcsönzés volt a felek között, ezért a bérmunka esetében az alvállalkozói szerződés valótlan tartalmú volt.

Az volt a célja, hogy a foglalkoztatottak után az adó és járulék megfizetését elkerüljék, illetve hogy a húsipari cégnek áfás költségszámlákat „produkáljanak”. A színlelt ügyletek és az adóelkerülés haszonhúzója a húsipari cég volt, a munkaerőt biztosító társaságok ehhez nyújtottak segítséget.

Piniék olyan vállalkozókat vettek igénybe, akik fiktív számlákkal kerülték meg az adófizetést, illetve a munkavállalókat valós fizetésüknél kisebb összegre jelentették be, így csökkentve járulék-költségeiket. Az alkalmazottak fizetésének egy részét ráadásul „adómentes” utalványban adták, amit szinte azonnal vissza is váltottak készpénzre, további adóforintokat csalva el a költségvetésből.

A húsipari cég irányítói nyolc év alatt összesen 6,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. Értesüléseink szerint az olasz-magyar húsmágnás a fia és az ügyvezető is tagadta a bűnösségét a büntetőeljárás során. A vádemelés előtt azonban ennek ellenére is önként visszafizették a pénzt a NAV-nak, ezzel pedig a teljes kárt megtérítették.

A bűnszervezet vezetői a bűnös úton szerzett vagyont bankszámlák közötti átutalással próbálták „tisztára mosni”, eltitkolva annak eredetét. Az adócsalásból származó haszonból a bűnszervezet vezetői több mint egymilliárd forintot osztalékként utaltak át egy, az érdekeltségükbe tartozó ciprusi cégnek, az összeg végül – kölcsönként feltüntetve – egy szintén hozzájuk köthető spanyol vállalkozás számláján landolt.

Az ügyben a NAV nyomozói egy olyan számlagyárat is lelepleztek, ami a megrendelők igényei szerint főként reklámról szóló fiktív számlákat állított ki. A fiktív számlákat befogadó mintegy 40 cég összesen másfél milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek. A számlabefogadó cégek közül többen az okozott kárt önkéntesen megtérítették.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség összesen 110 személlyel szemben emelt vádat. A főügyészség többek között bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással, pénzmosással és gazdasági vesztegetéssel vádolja őket. Piero Pinire és a fiára három és fél év börtönt kértek arra az esetre, ha már az előkészületi ülésen beismerik a bűnösségüket és lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról is.