2020 a hírfogyasztás szempontjából is rendhagyó év volt, mert a koronavírus-járvány miatt jelentősen nőtt a friss hírek iránti kereslet, és a járványügyi intézkedések a közbeszéd középpontjába kerültek. Felértékelődtek az online és közösségi hírforrások, hiszen gyorsan ki tudják elégíteni a hírigényt, az azonban kérdés, hogy a pandémia lecsengése után is fennmarad-e ez, vagy ismét a televízióközpontú, a közügyek iránt mérsékelt nyitottságot mutató hírfogyasztás áll vissza.
A Hann Endre, Megyeri Klára, Polyák Gábor és Urbán Ágnes által jegyzett felmérés egyik fontos következtetése, hogy az internet hírfogyasztási jelentősége gyakorlatilag beérte a televízióét, a közösségi média pedig még inkább felértékelődött. Ezt mutatja az alábbi ábra is: az internetet használók 71 százaléka rendszeresen a világhálót veszi igénybe, ha politikai és közéleti ügyekben szeretne informálódni. Magyarországon ráadásul – míg sok országban a Facebook már veszített népszerűségéből a Twitter, az Instagram vagy a TikTok miatt – nálunk két év alatt jelentősen javított a helyzetén, és már a megkérdezettek több mint fele van fent a közösségi oldalon.
A kutatók következtetése az, hogy a következő időszakban az ellenzéki pártoknak is még inkább az online és a közösségi médiás megjelenésre érdemes koncentrálniuk a politikai kommunikáció szempontjából. Nemcsak azért, mert a hagyományos média nagy részéhez egyébként sem férnek hozzá, hanem mert a potenciális szavazók is az interneten keresik a híreket.
Az 50 évnél fiatalabbak 74 százaléka az internetet használja politikai tájékozódásra, miközben a 60 évesnél idősebbek körében ez a szám mindössze 28 százalék. A legfiatalabb választók között a legnagyobb azoknak az aránya, akik nem vagy nem rendszeresen tájékozódnak (28 százalék, szemben a 60 fölöttiek 8 százalékával). Emiatt azonban éppen az ezt a korosztályt jelentősen érintő kormányzati intézkedések nyitnak lehetőséget a független média és az ellenzéki oldal számára, hogy az eddigieknél hatékonyabban szólítsák meg a fiatalokat.
Az ábrán az is látható, hogy a lapunkat a megkérdezettek 32 százaléka használja tájékozódásra hetente legalább egyszer, a hírportálok közül ez a legmagasabb arány (és a duplája a két évvel ezelőttinek.)
A felmérés készítői szerint az eredmények meggyőző bizonyítékul szolgálnak arra, hogy nemcsak a hírforrások kiválasztását, hanem a hírek értelmezését és értékelését is jelentősen befolyásolja a válaszadó pártállása. Nem meglepő, hogy a fideszes szavazók a kormányközeli médiumokat tartják hitelesebbnek, ráadásul annak ellenére, hogy a kormány narratívájával ellentétes hírforrásokkal is találkoznak, a napi eseményeket is a Fidesz álláspontjával összhangban értelmezik.
Emiatt nagy különbség mutatkozik, amikor a pártszimpatizánsokat arról kérdezik, hogy melyik sajtóterméket tartja hitelesnek. Míg a Fidesz-szavazóknál az első négy helyen az M1, a Kossuth Rádió, Hír TV és a TV 2 áll, addig az ellenzéknél az RTL Klub, a HVG, a 24.hu és a 444. A kormánypártiaknál viszont a 444 áll az utolsó helyen, az ellenzékieknél az M1.
A magyar társadalomnak a hírfogyasztásban is kimutatható polarizációja hosszú távon is komoly korlátja a politikai párbeszédnek, ugyanis az ellentétes politikai oldalon állók a másik oldal által hitelesnek tartott médiumokat sem tekintik komoly hírforrásnak.
Ráadásul a hírfogyasztók sokszor igen határozott véleménnyel rendelkeznek arról, hogy egy-egy sajtótermék politikai szempontból hova tartozik. A TV 2-t például, amely egy kereskedelmi csatorna, a második legkormányközelibb médiumnak tartják évek óta, csak a közmédia tudta megelőzni. A megkérdezettek szerint az Origo 2018 óta jóval kormánypártibb lett, míg a legkiegyensúlyozottabbnak az RTL Klubot tartják.
Azzal a kormánypárti szavazók jelentős része is tisztában van, hogy a Fidesz uralja a médiarendszert, de ők ezt nem ítélik meg negatívan. Viszont még a fideszes szavazók túlnyomó többsége számára sem elfogadható az a gyakorlat, hogy egy-egy szerkesztőség kívülről irányított és készen kapott anyagokat közöl, ám a jelek szerint ez nem üti át az ingerküszöbüket.
Ez azért is érdekes, mert két szempontból a fideszes és ellenzéki szavazók között nincs különbség: eltérő mértékben ugyan, de fontosnak tartják, hogy mindenkihez eljussanak a kormánykritikus sajtótermékek és a sajtó feladatának a visszaélések feltárását tekintik. A Fidesz-szavazók között azonban erősebb az a vélemény, hogy a kormányt a nem fideszes sajtó valótlan állításokkal próbálja lejáratni, és az is jobban bosszantja őket, hogy sok helyen jelennek meg a Fidesz tevékenységét negatívan bemutató információk. Az ellenzéki szavazók ezzel szemben a kormányzati térhódítást a médiában tartják nagyobb problémának.
2020 legdrámaibb fejleménye a média szempontjából az Index korábbi szerkesztőségének felmondása volt, és ez még azokhoz is eljutott, akik korábban kevésbé érdeklődtek a médiapiaci események iránt. A szavazókorú népesség 72 százaléka hallott arról, hogy az Index teljes szerkesztősége felmondott, ez az arány még a legfeljebb 8 osztályt végzettek körében is 49 százalékos volt. Arra a kérdésre, hogy vajon mi állhatott a szerkesztőség felmondásának hátterében, a megkérdezettek 67 százaléka azt válaszolta, hogy a kormány befolyásolni akarta a tartalmat. Az erre a kérdésre adott válasz sem a fideszes, sem az ellenzéki megkérdezettek szempontjából nem volt meglepő, ugyanakkor a pártnélküliek többsége is úgy vélte, hogy kormányzati befolyásolási kísérlet állhat a háttérben.
Az Index szerkesztősége azóta megalapította az elsősorban adományokból üzemeltetett Telexet, ami áttörést jelenthet a hírek iránti fizetési hajlandóság alakulásában – vélik a kutatás készítői. Nemcsak a Telex, hanem egy médiatanácsi döntés miatt veszélybe került Klubrádió is a legsikeresebb adománygyűjtő volt a vizsgált időszakban, vagyis nem az exkluzív tartalmak jelenthetik a vonzerőt az olvasók számára, hanem az az ígéret, hogy a stabil működés segítségével egyre több választóhoz juthatnak el.
A teljes tanulmány a Friedrich Ebert Alapítvány oldalán itt olvasható. A kutatás néhány adatát ezeken az ábrákon szemléltették a készítők: 1., 2., 3., 4., 5., 6.
Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a TV2 Tények című műsorában 2020. november 11-én. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher
