A K-Monitor újra feldolgozta az uniós agrártámogatások nyilvános adatait, hogy képet adjon arról, kik az ország legnagyobb zöldbárói, miként alakulnak az erőviszonyok az ágazatban. Mint írták, tavaly a Vidékfejlesztési Hivatal adatai szerint agrártámogatásra több mint 801 milliárd forint jutott, jellemzően (82,7%-ban) uniós forrásból.
Az elmúlt években a politikai hátszéllel rendelkezők megkavarták a sorrendet a zöldbárók toplistáján, de úgy tűnik, 2019-re új status quo alakult ki. A Simicska-cégeket magába olvasztó Mészáros-birodalom még nem ért Csányi Sándor cégcsoportjának nyomába. A kormányfőhöz közeli vállalkozók cégei a korábbi a korábbi gyors növekedés után 2019-ben stagnáltak.
Ennek oka, hogy jelenleg érdemi, társadalmi haszonnal kecsegtető beruházások nélkül, cégbirodalmaik átrendezésével is hozzájutnak a nagybirtokosok a korábbi pénzekhez. Az állami eszközökkel is erősített birtokkoncentráció pedig szintén hozzájárul, hogy a pénzek döntő része egy szűk körhöz vándoroljon.
A földre alapuló vidéki foglalkoztatás és a vidék »népességmegtartó ereje«, mint stratégiai célok helyett a NER-ben a mezőgazdaság egy piaci szektor, ahol a nagykutyák érdekei érvényesülnek.
A K-Monitor emlékeztet rá, a földárveréseken a mezőgazdaságban korábban ismeretlen tőkeérdekeltségek, oligarchák komplett tájegységekhez jutottak. Mivel nagy a bérelt földek aránya (a használt területek kb. 42%-a), így a területalapú pénzekkel sokszor nem a földet megművelő gazdálkodók, hanem a haszonbérbeadás céljából mezőgazdasági területeket felvásárlók járnak jól.
Kiemelt kép: Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója beszédet mond, miután átvette “a hazai tőkepiac fejlesztéséért” a tőzsde igazgatósága által adományozott életműdíjat. MTI/Kovács Tamás
