Idén év végén véget ér a hiteltörlesztési moratórium (bár kormányzati szereplő pedzegetik, hogy fontolóra vették, hogy esetleg, egyes csoportoknak meghosszabbítják, de hivatalos döntés nincs még), vagyis már kevesebb van hátra belőle, mint amennyi eltelt a március közepi bevezetés óta. Január 1-jétől újra fizetni kell a felvett hitelek törlesztőrészleteit. A bankok az esetleges nem fizetők miatt képeztek már céltartalékot, de nagy kérdés, hogy a törlesztési moratóriumban levőket hogyan fogják kezelni, ha azok újra szeretnének hitelt felvenni.
A Magyar Nemzeti Bank nemrég külön figyelmeztetést küldött a bankoknak, hogy önmagában attól, hogy valaki élt a törvény adta lehetőséggel, benne van a törlesztési moratóriumban (pontosabban az a helyzet, hogy ez az alapállapot, a törvény mindenkire kiterjesztette a moratóriumot, és arról kellett külön nyilatkozni, ha valaki ki akar belőle lépni, újra akarja fizetni a törlesztőrészleteket), ettől ne minősítsék rosszabb, kockázatosabb ügyfélnek.
Az MNB most egy újabb tanulmányt tett közzé, hasonló témát boncolgatva – vette észre az énpénzem.hu. Jegybanki szakértő szerint a koronavírus-járvány és az ennek nyomán várható újabb válság szükségszerűen újból ráirányítja a figyelmet a nem teljesítő kitettségek kezelésére. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) berkeiben érzékelhetően tartanak attól, hogy a bankok a hitelmoratóriumba lépőket a további kölcsönzés szempontjából szigorúan bírálják el – írja a pénzügyi portál.
A jegybank szabályozási vezetője is hangsúlyozza (amit már a vezetői körlevél is), hogy a bankok nem tekinthetik automatikusan átstrukturálásnak az eredeti szerződési feltételekben a fizetési moratórium miatt bekövetkező változásokat. A felelősség persze a bankoké lesz. Nekik ugyanis minden esetben egyedileg kell megvizsgálniuk, mit sorolnak át. A szerző szerint a moratóriumtól függetlenül azonosítaniuk kell azokat az ügyfeleiket, amelyek a hitelek lejártát követően valószínűleg nem lesznek képesek a visszafizetésre.
Kiemelt kép: Getty Images
