Herbál, Khati, Dodó, Gina, Kréta, Bika. Feltételezem, vagy inkább remélem, hogy az olvasók többsége számára ismeretlenek az imént felsorolt nevek, de ha mégsem azok, akkor is legfeljebb csak hallomásból ismerősek. Ezek – persze még sok mással együtt – úgynevezett dizájner drogok. De vajon mit takar ez a fogalom, a „dizájner drog” miért más kategória, mint a kábítószer? Lehet, hogy még annál is veszélyesebb?
A jog azonban nem használhat ilyen kevéssé pontos, nem egyértelmű fogalmakat, a büntetőjog különösen nem. Ahhoz, hogy mindenki pontosan tudja, mit büntet a törvény, ennél sokkal precízebb definícióra van szükség. A Btk. tehát meghatározza, hogy az egyes szerek használatát miként bünteti. Ezért használja a „kábítószer”, a „kábító hatású anyag, illetve szer”, a „kábítószer-prekurzor” és az „új pszichoaktív anyag” megnevezéseket.
Azt, hogy mit ért a törvény „kábítószeren”, bár bonyolult eljárást követően ugyan, de pontosan tisztázható. Az ENSZ szakbizottsága dönt egy adott szernek a Kábítószer Egyezménynek vagy a Pszichotróp Egyezménynek valamely jegyzékére történő felvételéről. Ezt követően az egyes államok illetékes minisztere intézkedik arról, hogy a hazai jogszabállyal kihirdetett egyezmény megfelelő listájára is felkerüljenek ezek a szerek. Vagyis az itthoni lista mindig megegyezik a nemzetközi listával (esetenként lehet annál szigorúbb is).
Jelenleg mintegy 130-féle hatóanyag minősül kábítószernek. Mivel ezek az anyagok hivatalos elnevezéssel, illetve kémiai leírásukkal szerepelnek a listán, a jogalkalmazónak természetesen szakértőre van szüksége, mégpedig nem csak az anyag közismert nevének tisztázása érdekében, hanem ahhoz is, hogy a szakértő kiszámítsa a lefoglalt kábítószer-mennyiség tiszta hatóanyag-tartalmát. Ugyanis többek között ez utóbbitól is függ a kiszabható büntetés mértéke. Lényegében ugyanez történik a pszichotróp anyagok esetében is.
A „kábítószer-prekurzorok” olyan anyagok, amelyek kábítószerek vagy pszichotróp anyagok tiltott előállítására használhatók, ideértve az ilyen anyagokat tartalmazó keverékeket és természetes termékeket is. Ezekről is készült adatbázis, amit időnként természetesen módosítani kell, amikor egy-egy új, addig nem ismert anyagot kezdenek kábítószer előállítására használni.
Mennyiben térnek el ezektől a listázott szerektől a „dizájner drogok”?
A Btk. ezeket „új pszichoaktív anyaggal visszaélés” címen bünteti, nevezetesen azt, aki ilyen anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik. Az alapeset büntetése 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés. Aki pedig az anyagot előállítja, az országba behozza, onnan kiviszi vagy azon átszállítja, illetve a csekély mennyiséget meghaladó pszichoaktív anyagot megszerzi vagy tartja, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
De miként definiálja a törvény az új pszichoaktív anyag fogalmát? Nos, ez az, ami igen problematikus. Azt írja a Btk., hogy ilyen anyagon „az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni”.
De hová soroljuk azokat a szereket, amelyek semmiféle listán nem szerepelnek, ám a hatásuk rettenetes? Ilyen például a drogpiacon néhány hónapja megjelent „Bika” nevű szer, ami rövid idő alatt eddig 11 ember halálát okozta Magyarországon? Funk Sándor addiktológus az RTL Klub Híradójában beszélt arról, hogy e szer használói akár órákig is haldokolnak. A „Bika” ugyanis úgy hat, mint egy idegméreg, károsítja az agykérget, és bénítja a vegetatív centrumokat. Ha az agykéreg nem tér magához, bekövetkezik a halál.
A dizájner drogok pontos összetételét még sokszor a dílerek sem ismerik, az „adagolását” pedig végképp nem. Ráadásul, amikor egy ilyen szer összetételét utóbb tisztázzák, és tiltott szerként felkerülnek egy listára, elég egyetlen összetevőjét, akár csak egyetlen molekuláját is megváltoztatni, és a szer ismét „legális” lesz. Persze csak addig, amíg a változtatást a szakértők nem észlelik, és az új, módosított szer is felkerül a listára.
A kormánynak mindezzel szemben ismét csak egyetlen már jól ismert ötlete van: a büntetés szigorítása. Jövőre az ilyen szerrel kereskedőket majd 15 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet majd büntetni.
Tíz éve nincs ember, aki meg tudná értetni a Fidesz-kormánnyal, hogy a büntetés szigorítása önmagában nem oldja meg a bűnözéssel kapcsolatos problémákat. Különösen igaz ez egy ilyen komplex jelenségre, mint a drogfogyasztás. Közismert példa, hogy a középkori nyilvános akasztások alatt megszaporodtak a zsebtolvajlások a bámészkodó tömegben. Ennyit a legsúlyosabb büntetés elrettentő hatásáról.
Éppen hét éve annak, hogy a parlament határozatot hozott „Nemzeti Drogellenes Stratégiáról 2013–2020” címmel, amelynek célja, hogy 2020-ra teljesen visszaszorítsák a kábítószer-fogyasztást Magyarországon.
A kormány mindent megtesz azért, hogy a társadalomban jelentkező és a társadalmat érintő veszélyeket orvosolja. Ehhez szükséges az összefogás a civil szervezetekkel, egyházakkal
– mondta akkor Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért és ifjúságért felelős korábbi államtitkára.
Az Európai Unió kábítószerügyi civil fórumának (CSFD) 2019-es kutatása szerint Magyarország e téren sem teljesít jól.
A drogmegelőzés hozzáférhetősége szempontjából Magyarország az alsó középmezőnybe tartozik – a minőséget pedig a szakemberek kedvezőtlenül ítélték meg, egy 10-es skálán 4,1-re
– összegzi a kutatás. A tűcsere program megszüntetése révén csak Ciprus és Bulgária áll mögöttünk, Magyarországnak a 10-es skálán 1,8 pontot sikerült elérnie.
A TASZ drogpolitikai programvezetője már 2015-ben kifogásolta a tűcsere program megszüntetését (akkor épp a VIII. és a XIII. kerületben fagyasztották be a programot), és bár évek óta sürgették egy egységes fővárosi drogstratégia létrehozását, a Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzat forráshiányra hivatkozva nem tett lépéseket.
A legújabb dizájner drog 11 halottat követelt mindössze négy hónap alatt. Igaz, a legszegényebbek sorsa soha nem érdekelte ezt a kormányt, drogstratégia ide vagy oda.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán /MTI
