2017-ben az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztálya tett feljelentést, mert ismeretlen tettesek az interneten árultak védelem alá eső, ritka kaktuszokat – írta a police.hu. A rendőrség Környezeti Bűnözés Elleni Alosztályának nyomozói hamar azonosították az illegális értékesítéssel foglalkozókat, majd egyre több gyanúsított került látókörükbe.
A házkutatásokon számos ritka, védett kaktuszt találtak, köztük azt az Aztekium valdezii nevű különleges fajt is, amit a tudomány is csak 2013-ban fedezett fel. Kiderült négy magyar állampolgár Mexikóból csempészte be a ritka kaktuszokat.
Visszaérkezésükkor poggyászaikban megtalálták a mintegy 1200 védett növényt, köztük veszélyeztetett fajok egyedeit is. A feltételezett csempészeket a hatóság a napokban kihallgatta. Az eljárásnak jelenleg összesen nyolc gyanúsítottja van.
A rendőrség közölte azt is, hogy 2017-ben az EU kiemelt jelentőségűvé minősítette a környezeti bűncselekményeket. A magyar rendőrök megállapították, hogy Európa-szerte bevett gyakorlat, hogy úgynevezett expedíciós utakon védett növényt, vagy azok szaporítóanyagát ellopják. A KR NNI Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya más országok hatóságaival együttműködve küzd a hasonló bűncselekmények ellen.
Hatalmas üzlet volt
A becsempészett védett, ritka törpekaktuszokat tövenként 200-300 euróért árulták. Az állami hírügynökség idézte Daróczi Istvánt, a KRNNI alosztályának vezetőjét, aki azt mondta: a magyar kaktuszgyűjtők és -kereskedők Mexikóban olyan kaktuszokat is kiástak, amelyekből ténylegesen csak néhány tő létezik, és olyat is, amely több száz éves volt.
Több tízezer tő kaktuszt találtak a rendőrök a gyanúsítottak otthonában, üvegházaiban. Az MTI kérdésére, mióta foglalkozhattak a kaktuszok begyűjtésével és árusításával a gyanúsítottak, a nyomozás érdekeire hivatkozva nem válaszolt az alosztályvezető, de jelezte, hogy a 2013-ban felfedezett faj iránt valószínűleg 2015 körül nőtt meg a kereslet.
A bűncselekményből származó haszonnal kapcsolatban sem osztott meg részleteket az alezredes, és arra sem válaszolt, hogy a gyanúsítottak beismerték-e a bűncselekményt. Annyit mondott, hogy a rendőrség a tervek szerint még idén lezárja a nyomozást.
Kőrösi Levente, az Agrárminisztérium biodiverzitás- és génmegőrzési főosztályának vezetője azt mondta: az állatok és növények illegális kereskedelméből származó bevétel éves szinten elérheti a mintegy 7000 milliárd forintot. Magyarország 1985-ben csatlakozott a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményhez, amely 35 ezer faj védelmét szolgálja.
A konkrét ügyről azt mondta, német és brit társhatóságoktól kapták a jelzést 2017-ben, ezután tettek feljelentést. Szerinte a magyar gyűjtőket nem a növények szeretete vezérelte, hiszen tervezetten, szisztematikusan mentek ki a kaktuszok élőhelyére, emelték ki a növényeket a haszon reményében. Jelezte azt is, hogy egyeztetnek Mexikóval a növények visszatelepítéséről.
Orlóci László, az ELTE Füvészkert igazgatója elmondta: a lefoglalt növények hozzájuk és a szegedi botanikuskertbe kerültek. Néhány hétig karanténban tartották őket, hogy kiderüljön, hordoznak-e olyan élő szervezeteket, amelyek más növényeket megbetegíthetnek. Eközben egy cincérféle elő is került közülük. A kaktuszokat most növényházban tartják, de a szakértő gondoskodás ellenére 10-15 százalékuk el fog pusztulni. A botanikusok remélik, megmentik a növényeket, hogy utána a nemzetközi egyezmény alapján visszakerülhessenek a származási országba.
Kiemelt kép: Police.hu
