Letartóztatta a Kecskeméti Járásbíróság a 250 millió forintos áfacsalással gyanúsított Joób Mártont és közvetlen munkatársait. Szanka Ferenc, a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője megkeresésünkre közölte: az ügyben eljáró nyomozási bíró a főügyészség indítványának megfelelően elrendelte a cég vezetőjének és két közvetlen munkatársának a 30 napos letartóztatását. A többi gyanúsított letartóztatásáról várhatóan még csütörtök délután döntenek.
A főügyészség a szegedi baloldali önkormányzati képviselő mellett még hét férfinak a letartóztatását indítványozta az ügyben. Azzal gyanúsítják őket, hogy fiktív számlázással közel 250 millió forintos hátrányt okoztak a költségvetésnek.
A megalapozott gyanú szerint a szórólapterjesztéssel foglalkozó – a bűnszervezet tetején álló szegedi székhelyű – gazdasági társaság a 2013 és 2017 vége közötti időszakban valós gazdasági esemény nélküli számlákat fogadott be fiktív számlák kiállítására létrejött cégektől. A számlázási lánc tetején álló cég a szórólapterjesztést négy megyében folytatta, jellemzően be nem jelentett alkalmazottakkal.
Költségei fedezésére, valamint az áfafizetési kötelezettségének csökkentésére három különálló számlázási láncot alkotó cégcsoporttól fogadott be fiktív számlákat. A számlázási láncban levő cégek kizárólag a fiktív számlák kibocsájtására jöttek létre, és a láncok legalján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek vagy nem teljesítették adóbevallási kötelezettségüket, vagy ha tettek is bevallást, az adót már nem fizették meg.
Az őrizetbe vett gyanúsítottak között a számlázási láncok tetején álló cég vezetője, azaz Joób, valamint a szórólapterjesztést koordináló területi vezetők, és a fiktív számlázó cégeket biztosító személyek vannak. Az eddigi adatok szerint a költségvetést ért vagyoni hátrány összege meghaladja a 250 millió forintot. A nyomozás során gyanú merült fel arra is, hogy a bűnszervezet tetején álló cég vezetőjének másik, építőipari tevékenységgel foglalkozó cége is fogadott be fiktív számlákat, mintegy hárommillió forint adótartammal.
A főügyészség szökés, elrejtőzés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt indítványozta a gyanúsítottak letartóztatását. A nyomozás során beszerzett adatok szerint ugyanis a gyanúsítottak egy része az eljárásról való tudomásszerzést követően megpróbált eltüntetni bizonyítékokat, és a rájuk nézve kedvezőtlen vallomást tevő személyt megpróbáltak rábírni arra, hogy változtassa meg a vallomását. És az eljárás során hamis nyilatkozattal próbáltak kivonni a bizonyítékok köréből olyan adathordozókat, amelyek terhelő adatokat tartalmaznak rájuk nézve.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
