Az ATV Híradója arról érdeklődött az ORFK-nál, miből áll az iskolaőrök képzése. Válaszukból kiderült, „rétegzett szakmai elvárásokat” támasztottak velük szemben.
A rendőrség hangsúlyozta,
az iskolaőr egy speciális rendészeti felkészítést igénylő munka, amelynél egyaránt fontos, hogy képes legyen egy esetlegesen kialakuló konfliktus megelőzésére, másrészt bizonyos rendészeti jellegű jogosítványok birtokában biztosítani tudja a rend helyreállítását. Ennek megfelelően az iskolaőrökkel szemben támasztott szakmai elvárások is rétegzettek: egyszerre igényelnek pedagógiai, pszichológiai, kommunikációs és konfliktuskezelési gyakorlatot és rendészeti ismereteket. Ezeknek az alap-, valamint a későbbiekben utánképzési feladatoknak a végrehajtására kiemelt figyelmet fordítunk.
Az iskolaőrök három modulból álló, összesen 120 órás szaktanfolyami képzésben vesznek részt, melyek elemei a következők:
- pedagógiai-pszichológiai alapképzési modul;
- bűnmegelőzési és konfliktuskezelési modul;
- rendvédelmi felkészítés és gyakorlat modul.
Kiderült az is, hogy a pedagógiai-pszichológiai alapképzési 40, a bűnmegelőzési és konfliktuskezelési 24, a rendvédelmi felkészítés és gyakorlat modul pedig 56 órás. Az egyes modulok modulzáró vizsgával végződnek, ezek sikeres teljesítését követően van az iskolaőri vizsgára.
A szaktanfolyami képzést a különböző modulok tartalmának megfelelő képesítéssel és végzettséggel rendelkező, előzetesen felkészített oktatók tartják – olvasható az ORFK válaszában, amiben hozzáteszik: az egy hónapos képzést követően, 2020. szeptember 1-jétől az ország erre kijelölt köznevelési és szakképzési intézményeiben segíti iskolaőr az intézmény rendjének fenntartását.
Az ATV azt is megkérdezte az ORFK-tól, hogyan lesz elkerülhető az, hogy az iskolaőrök túllépjenek a hatáskörükön. Azt írták, „a rendőrnek (iskolaőrnek) a rendelkezésére álló lehetőségek közül azt kell kiválasztania, amely a legkisebb jogkorlátozással, a legkisebb sérüléssel vagy károkozással biztosítja az intézkedés eredményességét”. Illetve:
a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
Kiemelt kép: Rendőrök ellenőrzik a folyosót a szünetben a székesfehérvári Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Szent István Szakképző Iskolájában. Fotó: Kovács Tamás /MTI
