Két év nyolc hónap börtönre, és három év közügyektől eltiltásra ítélte emberölés előkészülete miatt a Győri Törvényszék azt a nőt, aki meg akarta ölni az őt korábban elítélő bírónőt.
A legutolsó büntetéséből való szabadulását követően elhatározta a nő, hogy megöli az őt korábban jogerősen elítélő másodfokú tanács elnökét. Erről egy fenyegető tartalmú levelet is küldött a törvényszékre, a bírónőnek címezve, s vásárolt egy kést is, majd figyelni kezdte a bírót a lakókörnyezetében.
Mivel a bírónő egyik alkalommal sem volt egyedül, ezért az eltervezett cselekményt nem hajtotta végre, továbbá a bíró megölésére olyan személyeknek adott megbízást, akik ismerték a bírónőt.
A nő később maga jelentette be a rendőrségen, hogy végezni akar az ügyében eljárt tanács elnökével, és még a gyanúsítotti kihallgatásán is úgy nyilatkozott, hogy továbbra is meg akarja ölni. Az elsőfokú ítélet ellen a nő és védője a bűnösség megállapítása miatt fellebbezett.
A másodfokú ügyészség szerint az elsőfokú bíróság ítélete törvényes és megalapozott volt, ezért a büntetés helybenhagyását indítványozta. Álláspontjuk szerint a büntetés inkább méltányos volt, mert a többszörösen visszaeső nő már korábban is kapott fegyházbüntetést emberölés előkészülete miatt. Ez a büntetés pedig nemcsak kevesebb a korábbinál, de a közelmúlt hasonló ítéleteihez képest is enyhe.
