Freund Tamás: Nemzeti érdek a tudomány és a politika együttműködése

Nemzeti érdek a tudomány és a politika együttműködése, ezért a két terület között kétirányú kommunikációra van szükség – mondta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerdai online sajtótájékoztatóján a köztestület frissen megválasztott elnöke.

Freund Tamás akadémikust az MTA 193., tisztújító közgyűlésének kedd este lezárult, 24 órás online szavazásán választották elnöknek a leadott szavazatok 58,51 százalékával.

Első elnöki sajtótájékoztatóján Freund Tamás hangsúlyozta: minden tudományterületen, politikai hovatartozástól függetlenül tiszteli a kiválóságot, a gyengéket pedig továbbra is kritizálni fogja.

A sokféleség a fejlődés záloga; attól, hogy valaki másképpen látja a világot, még nem lesz rossz tudós

– mondta el.

Kiemelte azonban: a vetélkedésnek a szakmailag megkérdőjelezhetetlen kiválóságok között kell zajlania. „Helye van a kormánykritikának, de tegyék ezt a kiválók, az ország érdekében, szigorúan szakmai alapon” – fogalmazott.

Az MTA nem zárkózhat elefántcsonttoronyba, nyitottnak kell lennie a társadalom részéről megfogalmazott igényekre – jegyezte meg.

Freund Tamás elmondása szerint az MTA nemzeti kincs, a tudomány és a politika együttműködése pedig nemzeti érdek; a tudomány és a politika világának megalkuvásmentes kapcsolata, kölcsönösen előnyös együttműködése az ország fejlődésének alapvető feltétele. Mint hozzáfűzte, a tudomány és a politika egymást tisztelő kapcsolatának ki kell terjednie az ország meghatározó gazdasági tényezőire is.A legsürgetőbb teendőnek Freund Tamás az MTA 18 ezres köztestületi tagságának megszólítását tekinti, „a kutatóhálózatát elvesztett, megújuló akadémiának” a küldetését ugyanis e közösség aktív részvétele nélkül nem lehet hitelesen betölteni – fogalmazott. A nemzetközi szerepvállalásra kitérve az új elnök kijelentette: azon fog dolgozni, hogy tovább mélyítse a magyar tudomány nemzetközi integrációját.

„Ezt sajnos a kiválóak vették magukra”

Freund Tamás újságírói kérdésre elmondta: soha nem vesztette el a reményt, hogy az MTA közelmúltban kiszervezett kutatóhálózata visszakerüljön az akadémia égisze alá. Korábban azon dolgozott, hogy a kiszervezésre ne kerüljön sor, majd pedig az újonnan felállt Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányítótestületének tagjaként azon, hogy a kutatóintézetek működése minél zavartalanabbul folytatódhasson.

Mint emlékeztetett, a kormány jelentősen megemelte a kutatóhálózat költségvetését, Freund Tamás szerint azonban a különválasztott működésnek továbbra sincs értelme és sok lezáratlan jogi vitát is megoldana, ha a kutatóhálózat visszakerülne az akadémiához. Célja az MTA elnökeként ezért a kutatóhálózat visszatérése lesz, mielőtt azonban ezt kezdeményezné, működőképes kapcsolatot és kölcsönös bizalmat szeretne kiépíteni a kormánnyal – közölte.

Egy másik újságírói kérdés arra a nyílt levélre tért ki, amelyben 66 tudós tiltakozott Freund Tamás egy közelmúltbeli, a társadalomtudósokra nézve sértőnek érzett kijelentése ellen. Az új elnök hangsúlyozta: az interjúból kiragadott és kifogásolt mondatban a gyenge társadalomtudósokról beszélt, és „ezt sajnos a kiválóak vették magukra”. Mint emlékeztetett, valójában mindig a sokféleség, a sokszínűség mellett szállt síkra, a világnézeti sokféleség ugyanis motorja a társadalmi fejlődésnek.

A kormánnyal kiépítendő kapcsolatokra vonatkozó kérdésre válaszolva Freund Tamás méltatta a Belügyminisztériumban és az Emberi Erőforrások Minisztériumában működő tudományos tanácsokat, és felvetette, hogy ezek mintájára minden tárcánál létrejöhetne egy olyan szervezet, amelynek feladata a tudománnyal való kapcsolattartás lenne.

Az új elnök céljának nevezte a kétirányú kommunikációt: ne csak a kormány adjon megbízásokat a tudománynak, hanem legyen nyitott a tudomány jelzéseire – jegyezte meg.

Az MTA közlése szerint az 555 szavazati jogú közgyűlési tag közül az elnökjelöltek szavazásán 429 fő vett részt. Freund Tamás 251 szavazatot kapott (58,51 százalék), Pléh Csaba 169-et (39,39 százalék). A főtitkárjelöltekre 425 fő szavazott: Kollár László Péter 278 szavazatot kapott (65,41 százalék), Blaskó Gábor 136-ot (32 százalék). A főtitkárhelyettes-jelöltekre 428 fő szavazott; Erdei Anna 298 szavazatot kapott (69,63 százalék), Demény Attila 124-et (28,97 százalék). Lamm Vandát a szavazatok 52,47 százalékával, Hudecz Ferencet 57,28 százalékával választották alelnökké, Kertész Andrással (43,67 százalék), illetve Bokor Józseffel (41,78 százalék) szemben. A harmadik alelnöki pozícióért újabb szavazást írtak ki, itt Balázs Ervin, Kosztolányi György és Szathmáry Eörs közül utóbbi kettő maradt versenyben.

Kollár László Péter a sajtótájékoztatón elmondta: az MTA 2019. decemberi közgyűlésén nagyarányú többséggel elfogadott küldetésnyilatkozat az mutatja, hogy a célok megfogalmazásában a köztestület tagjai hasonlóan gondolkoznak, és ugyanezt mutatják az elnök- és főtitkárjelöltek programjai is.

Erdei Anna a tudomány és a társadalom kapcsolatának erősítését nevezte meg fő feladataként. Mint hozzátette, fontos a fiatalok, köztük a középiskolások hangsúlyosabb megszólítása, a tudományos ismeretterjesztés erősítése, a tényeken alapuló tudományos gondolkodás terjesztése is.

Lamm Vanda a legfontosabb célok között említette az MTA függetlenségének és a tudomány szabadságának megőrzését. A politikával szükséges fenntartani a kapcsolatokat, de csak a tudomány szabadságát tiszteletben tartva – emelte ki.

Hudecz Ferenc elmondása szerint két elemet szeretne erősíteni: egyfelől olyan kutatói környezet és szabályozás jöjjön létre, amely értékeli és elősegíti a színvonalas tudományos tevékenységet, másrészt olyan közgondolkodás alakuljon ki, amely értéknek tartja a tudást, a műveltséget, a tájékozottságot.

(MTI)

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd