Ezzel az Országgyűlés arra szólította fel a kabinetet, hogy a kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetet szüntesse meg. A rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet márciusban rendelték el az ország teljes területére a koronavírus-járvány miatt. Ennek értelmében többek közt beutazási tilalmat rendeltek el több járvány sújtotta országból, a hazaérkezőknek pedig karanténba kellett vonulniuk. Továbbá a kormány megtiltotta a 100 fősnél nagyobb beltéri, valamint az 500 fősnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását.
A különleges jogrend miatt az Orbán-kormány sok nemzetközi kritikát kapott az azzal járó határidő nélküli túlhatalom miatt. Az európai uniós országok vezetői is tiltakoztak ellene, az Európai Néppártban pedig ismét felmerült a Fidesz kizárása, továbbá a felhatalmazással sokat foglalkozott a nyugat-európai és az amerikai sajtó is. Utóbbiak közül emlékezetes volt a CNN Szijjártó Péter külügyminiszterrel készített interjúja, amely során nagyot hibázott a televíziótársaság riportere, amire aztán kommunikációs kampányt épített a Fidesz.
A rendkívüli jogrend megszűnésével együtt ugyanakkor nem szűnik meg az összes bevezetett intézkedés, ugyanis ezzel együtt átmeneti szabályokról is döntött az Országgyűlés. Ennek értelmében például december 31-éig fennmarad a hiteltörlesztési moratórium és az érintéses bankkártyás fizetés limitjének 15 ezer forintra emelése, és fennmarad az operatív törzs is, amely majd a járvány második hullámára való felkészülést irányítja. Szintén a helyükön maradnak a kórházparancsnokok.
Szavaztak az egészségügyi válsághelyzetről és az örökbefogadásról is
Gulyás Gergely javaslatára a parlament 135 igen, 54 nem szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvényt. Ez alapján az országos tiszti főorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján a kormány egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, amely járványügyi készültségnek minősül. Ennek idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik.
A válsághelyzet elrendelésének akkor van helye, ha nemzetközi járványügyi szükséghelyzet van. De akkor is el lehet rendelni, ha a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését oly mértékben veszélyezteti vagy károsítja egy váratlan esemény, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalansághoz vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé.
A veszélyhelyzet elrendelésének indoka lehet bármely olyan körülmény, amely a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó lakosság ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy a lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna. Az egészségügyi válsághelyzetet legfeljebb hat hónapig tarthat, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja.
Meghatározták a hatósági házi karantén szabályait és lehetőséget adtak a felmentésre az alól különös méltánylást érdemlő esetekben. Döntöttek arról is, hogy a honvédség fegyverrel működhet közre a veszélyhelyzettel és az egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos feladatokban.
A rendkívüli parlamenti napon szavaztak az örökbefogadás szabályainak lazításáról is. Ezt Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár kezdeményezte, javaslata alapján ingyenessé válik, ugyanakkor nem lesz kötelező a 40 órás tanfolyam elvégzése az örökbefogadó szülőknek. A házaspárok így egyfelől 120-160 ezer forintot takaríthatnak meg, másfelől a szakma szerint rossz döntés, hogy a jövőben felkészítés nélkül is bele lehet vágni az örökbefogadásba. Ez ellen a parlament előtt plüssfigurákkal is tüntettek.
A módosítást azonban ennek ellenére 171 igen 22 tartózkodás mellett elfogadták.
Különleges gazdasági övezeteket jelölhet ki a kormány
Az Országgyűlés 134 igen, 59 nem szavazattal elfogadta a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt. A jövőben a kormány rendeletben nyilváníthatja különleges gazdasági övezetté azokat a területeket, amelyeken nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházás működik, és az új beruházás vagy bővítés legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.
A jogszabály szerint a kormány a főváros, valamint megyei jogú városok területén nem nyilváníthat területeket különleges gazdasági övezetté.
A törvény szerint a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata használhatja fel az adóból származó bevételt a beruházással közvetlenebbül érintett települések fejlesztéseire és működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3 százalékának erejéig a megyei önkormányzati feladatokra.
Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás
