A Mandinernek Maruzsa Zoltán azt mondja, a távoktatást, minden nehézség dacára, kifejezetten sikeresnek tartja, kaptak is sok visszajelzést arról, hogy az a vártnál jobban sikerült. Hosszan sorolja érveit, komoly eredménynek nevezi, hogy nem kell a tanév meghosszabbításán vagy azon gondolkozni, hogy előbb kezdjék az új tanévet.
Az államtitkár szerint a digitális oktatás elemeit hosszú távon is lehetne hasznosítani, hiszen
az érettségizők sok időt tudtak megspórolni azáltal, hogy a vizsgákat megelőző időszakban digitális munkarendben tanulhattak. (…) A digitális oktatást akár az áthelyezett munkanapokon is lehetne alkalmazni, hiszen minden évben kérdés, hogy amikor szombaton dolgozunk le egy munkanapot, azt hogyan kezeljük az oktatásban. (…) Nem lehetetlen, hogy a jövőben egyes órákat otthoni formában, digitálisan is meg lehet tartani.
Szerinte legfeljebb ezres nagyságrendben lehettek olyan tanulók, akiket nem lehetett elérni a távoktatással. Az államtitkár azt is nagy eredménynek tartja, hogy a járvány dacára zökkenők nélkül lementek az érettségik, nem azonosítottak egyetlen gócpontot sem, ahol a vizsgák miatt lettek volna megbetegedések.
Maruzsa Zoltán több okra vezeti vissza, hogy idén kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba.
Idén, mivel a helyek száma és az érettségi eredmények nem változnak, szerintem átlagosan csökkenhetnek a felvételi pontszámok, de persze helyben, egyes szakokon ez nem feltétlenül hoz változást.
A kritikák ellenére a Nemzeti alaptantervet be fogják vezetni, mert szerinte
el kellene engednünk a NAT folyamatos újraírását. 2017 óta zajlik ez a munka, egyes vélemények szerint pont két évvel írtuk tovább, mint kellett volna. (…) Most már csak zavart okozna a bevezetés elhalasztása.
Szerinte a tananyag csökkentéséről mindig van vita, de csökken a pedagógusok óraterhelése, és a gyerekeknek is kevesebb órájuk lesz.
Az óraszámcsökkenés markáns és látványos lesz.
Szerinte a magyar oktatás egyre eredményesebb, amit az új NAT még erősíteni is fog. A pedagógushiányról úgy véli, az nem magyar sajátosság: és elsősorban nem a bérek miatt kevésbé vonzó a pálya, hiszen Németországban mások a fizetések, mégis sok tanár hiányzik a rendszerből. Az államtitkár azt mondja: a sokak által bírált iskolaőrség egy olyan komplex csomag része, amely az iskolai agresszió megelőzésére helyezi a hangsúlyt.
Jelenleg három lehetőség van, ha erőszak történik az iskolában: a pedagógus, a portás vagy a rendőr tesz rendet.
A tanár az állását veszélyezteti, a portás nincs felkészítve, marad, hogy rendőrt hívnak. Ehelyett akarnak olyan rendészeti szervet, amely fegyver nélkül, szakmailag felkészített emberekkel teremt rendet. Csak oda küldenek iskolaőrt, ahol igénylik, senkire nem kényszerítik rá, de abban elszántak, hogy az erőszak az iskolában megengedhetetlen.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
