2800 forintos csirkemell, üres hűtőpultok, aztán szinte átmenet nélkül túltermelés, csurig telt hűtőházak és akkora válság a baromfiágazatban, amit most sokmilliárdos mentőcsomaggal igyekeznek lefékezni. Mi jöhet még ezután, mire készül a Master Good?
A 2800 forintos csirkemell már-már városi legendává vált. Egyszer valahol előfordult, de messze állt attól, hogy átlagos legyen. A vásárlások jelentős része a kiskereskedelmi boltokban, áruházláncokban történik, ott nem fordult elő ilyen szélsőség. A turbulencia annak köszönhető, hogy a világot felkészületlenül érte a koronavírus-járvány és annak következményei, így a karantén, amely jelentősen befolyásolta a fogyasztói szokásokat. A kereskedelem nem tudott felkészülni arra a helyzetre, hogy az emberek fagyasztóládákat szereztek be, és készleteket halmoztak fel, majd hirtelen leálltak a vásárlásokkal. Amikor elhitték, hogy nem lesz hiány, onnantól állt be a szezonálisan megszokott fogyasztás, de ehhez durván egy hónap kellett. A hiányt és a túltermelést egyaránt a szélsőségesen megváltozott fogyasztói szokások idézték elő, amit képtelenség volt követni.
A magyar kormány, hasonlóan minden más kormányhoz igyekszik a válság hatásait tompítani. Jelenleg is folyik a szaktárca és a terméktanács között az egyeztetés, de nemcsak a magyar kormány szándékaitól függ az eredmény, az Európai Bizottságon is múlik milyen támogatást engedélyez. A koronavírus következményeiből még nem lábaltunk ki, de látszik a fény az alagút végén, láthatjuk, hogyan térhet vissza az élet a normális kerékvágásba. De hogy júniusban vagy augusztusban normalizálódik-e, erre nehéz válaszolni.
Megtörténhet a baromfihússal az, ami a kőolajjal, negatívba fordulhat az ára?
A kőolaj tőzsdei termék és a tőzsdén bármi előfordulhat. Ami a kőolajjal megesett, az nem a fizikai piacon történtek, hanem spekuláció eredménye. Amíg a csirkehús nem tőzsdei termék, nem hiszem, hogy negatívba menne az ára.
A járvány kitörésekor a hirtelen áruhiányról azt mondták a szakértők, hogy átmeneti probléma, amit az okoz, hogy a megszűnt a közétkeztetés és a vendéglátás, és minden megoldódik, ha átszervezik a logisztikát, az árukat a kiskereskedelembe irányítják. Logikusnak tűnt, hogy csak a vásárlás helye változik meg, de ugyanannyi csirke fog fogyni. Miért nem így alakult?
Az egész világ erre a kérdésre keresi a választ. Logikusnak tűnik, hogy ha az egyik csatornán csökken a forgalom, akkor a másikon ugyanannyival nő. Nem tudjuk egyelőre, miért nem így van, nem áll rendelkezésre elég adat. Választ valószínűleg minimum egy év múlva kapunk, az is lehet, hogy még később. Csak tippem van arra, miért nem vette át a kiskereskedelem a vendéglátás szerepét. Az látszik, hogy a nyers húsok forgalma a szokásosnál magasabb volt az utóbbi 2,5-3 hónapban, de a kiskereskedelem nem vette át azt a mennyiséget, amit korábban a vendéglátás. A teóriám szerint az emberek egy része nem tud vagy nem szeret főzni. Erre utal az is, hogy az előkészített, illetve a késztermékek eladásai felfutottak.
A Baromfi Termék Tanács becslése szerint Magyarországon mintegy 30 százalékkal visszaesett a fogyasztás. A Master Good mit érzékelt ebből a saját bőrén? A csoport a napos csibétől a készételekig a teljes baromfipiacon jelen van, melyik üzletág bírta a legjobban és melyik szenvedte meg leginkább a piaci turbulenciát?
Az értékesítésünk több mint 50 százalékát teszi ki az export, és a külpiacokon a horeca (hotel, restaurant, catering) szektornak meghatározó a súlya, jelentős mennyiséget szállítunk a McDonald’s gyorsétterem hálózatba. A korlátozások szigorától függően esett vissza a forgalom az egyes országokban, sok helyen csak az autós kiszolgálást engedték, másutt azt sem. Készleteket halmoztunk fel, és remélem, belátható időn belül sikerül értékesíteni. Más kérdés, milyen áron.
A cégcsoport tevékenysége valóban a baromfiipar teljes vertikumát átfogja, „a szántóföldtől az asztalig integráció”. Alapvetően a feldolgozóipar szenvedett el károkat és veszteségeket, de elég sok lábon állunk, hogy átvészeljük a bajt.
Mit tapasztaltak, hogyan változtak a vásárlói szokások a járványügyi korlátozások alatt? Milyen termékek felé tolódott el a kereslet, az egész csirkét vagy a készételeket preferálták?
A magyar piacon nem az egész csirke a legnépszerűbb, a járvány előtt sem volt az. Nyerscsirkéből 95 százalékban a daraboltat keresik. A járvány alatt azt tapasztaltuk, hogy az áruházláncokban megnőtt a csirkefogyasztás, a teljes forgalom viszont visszaesett. Ugyanakkor a továbbfeldolgozott és a kényelmi ételek fogyasztása megnőtt.
A nemzetközi közlekedés, szállítás akadozása mit jelentett a baromfiipar számára? Hozzájutottak-e a megfelelő mennyiségű szójához, amit döntően importból fedeznek?
A személyek mozgását igen szigorúan korlátozták az EU-n belül, de szerencsére a termékekre, árukra ez nem vonatkozott. Azt kell mondanom, hála istennek, mert a jelenlegi károk sokszorosát, felbecsülhetetlen kárt okozott volna, ha gátolják az áruk szabad mozgását.
Beleütköztek-e olyan problémákba, mint a sertéshús exportőrök, hogy mondjuk egyszerűen nem működik az adott kikötő, nincs, aki kirakodjon, így egyszerűen nem fogadták a szállítmányokat? A Master Good a termelése több mint felét exportálja békeidőben, tudták tartani ezt az arányt?
Alapvetően a szállításokhoz kapcsolódó problémákkal nem találkoztunk. Az értékesítésünk nagyobb része export, a tengeren túl is sok vevőnk van a horeca szektorból. Ezek a megrendelések jelentősen csökkentek, de bízunk benne, hogy visszatér a megszokott szintre.
Mennyire érződik a nyitás, azaz a munkahelyek fokozatos újraindítása, a vendéglátóhelyek megnyitása?
Érezzük a nyitást, de azt is, hogy ez egy hosszú folyamat lesz. A dinamikája úgy fog kinézni, hogy viszonylag gyorsan felfutunk a járványveszély előtti forgalom 80-90 százalékára, de azt nehéz megjósolni, hogy az utolsó 10-20 százalékot mikor érjük el. A fogyasztók között vannak bátrabbak és még bátrabbak. Előbbiek már kiülnek az éttermek teraszaira, utóbbiak már az éttermeken belül is fogyasztanak. Amíg a lakosság 100 százaléka nem nyeri vissza a bizalmat a mindennapokban, addig nem áll vissza a teljes forgalom sem.
Mivel kalkulálnak, mikor állhat vissza a baromfipiacon a járvány előtti termelési szint?
Nem lineáris lesz, hanem egy felfelé mutató szinuszgörbe, megindulunk, aztán megint belefutunk egy túltermelésbe. Nem tudjuk, mekkora lesz a kereslet, túltermelés és hiány is lehet. Amolyan húzd meg erezd meg következik sok hónapon keresztül. Év végére teszem azt, hogy a termelés elérje a békebeli szintet. De bekövetkezhet ez szeptemberre is – ilyen bizonytalanságokkal lehet megjósolni a jövőbeni folyamatokat.
A Master Good az előző években mindig ambiciózus célokat tűzött maga elé, folyamatosan fejlesztett, miközben évi 15 százalékos tempóban növelte a termelését. A járványhelyzet hatására hogyan módosították a stratégiájukat?
Abban nincsen változás, hogy a beruházásaink továbbra is folynak. Integrációt üzemeltetünk, és olyan iparágakba is beléptünk, amelyek ugyan kapcsolódnak a csirkehúshoz, de a végtermék már nem az. A napokban indítunk be például egy új állateledel gyárat. Lezárult a Sága Foods felvásárlása januárban, ott is komoly beruházásokra kerül sor a fogyasztók jobb kiszolgálása érdekében. Meglehet, hogy az árbevétel nem hozza majd az előző évek dinamikáját, de a csoport növekedése közel hasonló dinamikájú lesz, legfeljebb az erőforrásokat csoportosítjuk másfelé.
Integrátorként mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a tenyésztői és a termelői bázis ne sérüljön, és hogy a csoporthoz kötődő több ezernyi munkahely megmaradjon?
Amíg nem áll vissza a termelés a járványhelyzet előtti szintre, ugyanúgy korrekt módon fizetjük ki a termelőket, mint korábban. Mindig fontos volt a családi cégekkel, a velünk dolgozókkal, a munkavállalóinkkal szemben a korrekt elbánás.
Mi lesz ősszel, amikorra egy újabb járványhullámot jósolnak?
Az emberiség bár nem mindig tanul a hibáiból, azért fejlődik. A következő hónapokban a gazdasági szakértők, kormányok elemezni fogják a történteket, és ebből leszűrik a tanulságokat. Szerintem sokkal kevésbé fogja bezárni magát a világ. Egyes országokban az autós vásárlást sem engedték a gyorséttermeknél, Magyarországon viszont működhettek a gyorséttermek, mégis elmaradt a betegségszám a nyugat-európai országokétól. Arra a szigorra, amivel korlátozták az emberek mozgását, nem volt felkészülve a világ, de ez látszott a lélegeztetőgépekért, maszkokért vagy éppen a fertőtlenítőszerekért kitört versenyből is. Most már felkészültebbek leszünk. Tartózkodnék attól, hogy elbagatellizáljam egy újabb hullám veszélyét, de biztos vagyok benne, hogy kisebbek lesznek a károk, mint az elmúlt három hónapban.
