Belföld

Csökkent a sürgősségi osztályok forgalma a járvány alatt

De a beérkező betegek ellátása bonyolultabb és időigényesebb feladat volt, mint azt megelőzően.

A koronavírus fertőzések elkerülése érdekében a sürgősségi osztályok gyakorlatilag kénytelenek voltak megduplázni a betegellátási rendszerüket. Annak érdekében, hogy a betegek és a szakemberek számára is biztonságosan működjön az ellátás, a koronavírus gyanús eseteket már a belépés pillanatától el kellett különíteni a többi segítségre szorulótól

– mondta Bognár Zsolt, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke a Sürgősségi Orvostan Európai Napja kapcsán.

Az MSOTKE közleményéből kiderül, hogy a sürgősségi osztályok betegszáma – főleg a járványidőszak elején – érezhetően csökkent, Bognár Zsolt azonban hozzáteszi:

a beérkező betegek prioritási szintje, vagyis a betegek állapotának súlyossága és a lehetséges állapotromlás kockázata magasabb volt, mint a járványhelyzetet megelőzően. Tehát a járványidőszak alatt beérkező betegek ellátása bonyolultabb és időigényesebb feladat volt, mint a korábbi időszakban. Ezek a nehézségek rendkívüli erőfeszítéseket igényeltek a frontvonalban”dolgozóktól, de mindezek ellenére a sürgősségi osztályokon dolgozók a járványhelyzetben is sikeresen helyt álltak, és számtalan élet köszönhető szakmai felkészültségüknek és kitartásuknak.

A 2020 a csendes emlékezés, és figyelemfelhívás éve. Figyelemfelhívás arra a szakterületre, arra a munkára és azokra az emberekre, akik a veszélyhelyzetben is rátermetten, kitartóan, sokszor a saját szükségleteiket, családjukat is háttérbe helyezve életeket mentettek az új, ismeretlen körülmények között – olvasható a közleményben, amiben arra is kitérnek, hogy a magyar nyelvben nehezen és rosszul értelmezhető a „sürgősségi” kifejezés, az átlagember gyors, azonnali vizsgálatot vizionál. A valóság azonban, hogy az életveszélyes, azonnali beavatkozást igénylő, sokszor életveszélyes eseteket hivatott ellátni, a megfelelő diagnosztikai vizsgálatokkal. Feladata az azonnali diagnózis felállítása, és továbbküldése a megfelelő szakma irányába.

Krízishelyzet van a sürgősségiken
Folyamatos médiafigyelem, bizalmatlan és egymást frusztráló betegek, rosszul működő ügyeleti rendszer – a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke szerint a sürgősségi osztályok ezek miatt is folyamatos konfliktushelyszínekké váltak.

A Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer bevezetésével 2019. január 1-jétől hatékonyabbá vált a sürgősségi ellátás az MSOTKE szerint: „A rendszer biztosítja, hogy minden beteget állapotának súlyossága szerint soroljanak be, tehát a súlyos, esetleg kritikus állapotú páciensek a lehető leghamarabb részesüljenek ellátásban. A rendszer jó működéséhez azonban a lakosság háttérismerete és együttműködése is szükséges, vagyis, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, milyen tünetek észlelése esetén kell a háziorvosi ügyelethez, vagy a sürgősségi osztályhoz fordulniuk, esetleg mentőt hívniuk. Fontos, hogy ellátatlanul senki ne távozzon az intézményekből, ugyanakkor a kevésbé súlyos esetek ne terhelődjenek rá a sürgősségi osztályokra.”

Naponta legalább tíz beteg feleslegesen megy be a sürgősségire
A betegeknek is van szerepük abban, hogy a sürgősségi ellátás minősége javuljon – véli Kullmann Tamás belgyógyász, aki könyvet írt arról, milyen tünetekkel mikor kell orvoshoz fordulni.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.