Az IDEA Intézet közvélemény-kutatása szerint a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére hozott kormányzati intézkedések teljesen megosztják a magyarokat a pártpreferencia alapján. Az összes megkérdezett 70 százaléka szerint inkább nem (20%) vagy egyáltalán nem (50%) védik a munkavállalókat, míg összesen 21 százalék bízik az intézkedések sikerében. 9 százalék volt a bizonytalanok aránya.
A Fidesz–KDNP-szavazók 55 százaléka szerint a döntések elég védelmet nyújtanak, de az ellenzékieknél ez az arány csak 5 százalék. Érdekes, hogy kevésbé optimista a kormánypártiak csaknem egyharmada (32%) is, 13 százalékuk pedig bizonytalan. Az ellenzéki szavazók még a szokásoknál is kritikusabbak. 92 százalékuk szerint a munkavállalók nem kapnak védelmet.
A bizonytalanok és azok, akik megtagadják preferenciájukat, a kormány gazdaságvédelmi akciótervének munkavállalókat érintő intézkedéseivel szintén elégedetlenek. 60 százalékuk szerint az egyáltalán, 22 százalékuk szerint kevésbé ad védelmet. A kutatók szerint ritka, hogy a politikában nehezen eligazodó bizonytalanok kisebb arányban választják a „nem tudja, nem válaszol” kategóriát, mint a mindig magabiztos kormánypártiak.
Nyugdíjtámogatás: kétféle fideszes „nem”
Az intézet rákérdezett, mennyire értenek egyet azzal az ígérettel, hogy a nyugdíjasok 2021-től négy részletben nyugdíjtámogatást kapjanak. Bár az elmúlt években kevés olyan politikai kérdés volt, amikor a kormány mögé ne sorakoztak volna fel sziklaszilárdan hívei, a nyugdíjtámogatás ilyen.
Az intézet emlékeztetett rá, nem a 13. havi nyugdíj elfogadottságára kérdezett rá, hanem arra, hogy annak folyósítása 4 részletben fog történni.
A teljes népesség 11 százaléka ért egyet azzal, hogy a nyugdíjasok csak jövőre jutnak hozzá a koronavírus-járvány következményeit enyhítő támogatáshoz. 61 százalék vélte úgy, hogy az már idén is indokolt lenne. A támogatást a teljes népesség mintegy ötöde egyáltalán nem látja indokoltnak.
Az ellenzéki hívek 4 százaléka ért maradéktalanul egyet a kormányzati döntéssel, 72 százalékuk már idén bevezetné a nyugdíjtámogatást. Szokatlan módon a nyugdíjtámogatás létjogosultságát megkérdőjelező ellenzéki szavazók egy hajszállal kevesebben vannak (21%), mint a kormánypártiak. Az ismeretlen preferenciájúak véleménye egy ponton tér el az ellenzékiétől, magasabb körükben a bizonytalanok aránya (10 százalék).
A nyugdíjasoknak sem tetszik
Az adatok alapján az érintett nyugdíjas közösség egyáltalán nem elégedett a kormány döntésével, 84 százalékuk szerint már 2020-ban indokolt lenne a kifizetés, azok aránya, akik szerint nem indokolt a kiegészítés, elhanyagolható.
Az aktív keresők körében a társadalmi szolidaritás érvényesül, a megkérdezettek több mint a fele már az idén kifizettetné a plusz összeget, egynegyedük vitatja szükségességét. Kevésbé érezhető a generációs szolidaritás. A fiatalok több mint a fele nem látja indokoltnak a plusz nyugdíjtámogatást, 16 százalékuk pedig egyet ért azzal, hogy azt csak 2021-ben kezdjék el kifizetni.
A többség 1-est ad a kormánynak
Az Orbán-kormány koronavírus-járványt kezelő intézkedéseit, összességében politikai preferencia mentén ítélik meg az emberek. A Fidesz–KDNP-szavazói igen jóra, az ellenzékiek pedig nagyon rosszra értékelik azt.
A teljes népesség 55 százaléka inkább kritikus volt. 32 százalék adott egyest, 23% kettest, 17% hármast, 11% jót, 13% jelest. A kormánypártiak 65 százaléka ezzel szemben négyes (24%) vagy ötös értéket (41%) választott, körükben 16 százaléknyi volt a kritikus. Az ellenzékiek véleménye homogénebb, 81 százalékuk legfeljebb kettesre értékelte a kormány koronavírus-járványt kezelő tevékenységét, jó vagy kiváló véleményen 5 százalék volt.
A pártpreferenciát tekintve bizonytalan vagy válaszmegtagadók 65 százaléka inkább elégedetlen, 19 százalékuk közepesre értékelte a kormány tevékenységét, 8 százalékuk elégedett azzal.
Az IDEA Intézet szerint a mostani eredmények összességében megerősítik azt a már több társadalomkutató által leírt jellegzetességet, hogy legalább két Magyarország van, a koronavírus-járvány sem tudta megteremteni a hőn áhított nemzeti egységet.
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2020. április 20–26. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.
