Egyelőre közegészségügyi és járványügyi értelemben véve van vészhelyzet, nem egészségügyi, gyógyítási szempontból – mondta Kincses Gyula a 24.hu-nak értékelve a koronavírus magyarországi terjedése miatt kialakult helyzetet. A Magyar Orvosi Kamara elnöke hozzátette, bár óráról órára változhat a helyzet, pillanatnyilag nincs sok beteg, így még ellátási feladat sincs érdemben a magyar egészségügyben.
Évek óta hallani, hogy az egészségügyi rendszert akkor fenyegeti igazán az összeomlás veszélye, ha egy nagyobb, hosszan tartó válsághelyzettel kell szembenéznie – éppen olyannal, mint amilyen most a koronavírus. Kincses Gyula szerint az egészségügy valós teljesítménye eggyel jobb, mint amilyen a közmegítélés. De az igaz, hogy az ellátórendszer szerkezetének átalakítása késik, és ennyi intézmény ennyi helyen nem látható el a kor színvonalának megfelelő szükséges erőforrással, eszközzel. Ez generál médiaképes híreket, ami miatt nem túl jó kép alakult ki az egészségügyről.
A létező kapacitások nem követték a technológiai fejlődést, és nem voltak szükséges szerkezeti átalakítások sem. Nem igaz, hogy nincs elég orvos, csak ennyi helyre nem elég ennyi orvos. Jobb szervezéssel, belső humánerőforrás-struktúrával, megerősített alapellátással, szűkebb és okosabban, centrumokra épített kórházi rendszerrel ugyanebből a kapacitásból is nagyobb ellátásbiztonságot lehetne adni – magyarázta Kincses Gyula.
Meg kell előzni, hogy ez a rosszul szervezett, amúgy is túlterhelt rendszert hirtelen óriási terhelés érje, ezért kell csökkenteni a járvány terjedésének dinamikáját, azt pedig ma kizárólag a személyek érintkezésének drasztikus csökkentésével lehet elérni.
Ezért indított innen a Magyar Orvosi Kamara, ezért kezdtük javaslatainkat a vírus terjedését lehetővé tevő érintkezések radikális csökkentét célzó javaslatokkal. Egyértelművé kellett tenni, hogy a járvány terjedését alapvetően nem orvosi, hanem a lakosságot érintő korlátozó intézkedésekkel lehet elérni. Ez kell ahhoz, hogy ne dőljön rá az egészségügyre olyan dinamikával a járvány kirobbanása, mint például Olaszországban, hanem egy sokkal elnyújtottabb, alacsonyabb csúcsterhelésű járvány legyen.
A MOK elnöke szerint most kiderül, hogy mekkora a rendszer adaptivitása, vagyis az, hogy mennyire rugalmas a rendszer és mennyire lehet az átállítani. Ez alapvető, mert egyik állam sem dolgozik akkora tartalékkészletekkel, ami ilyen helyzetre úgy készül fel, hogy ott vannak az üres ágyak és a lefóliázott lélegezetőgépek. Ilyenkor a gyors reagálóképesség számít, hogy mennyire tudja átszervezni magát az egészségügyi rendszer.
Kincses Gyula hozzátette: nem ismerik a kormányzati szándékokat, de legutóbb már azt mondta az operatív törzs, hogy valóban kapacitásátrendeződések lesznek, és személyek átvezénylése várható. Vagyis beindulni látszik azoknak a járványügyi intézkedéseknek az ellátásszervezési oldala is, amelyek ilyenkor szükségesek – emelte ki Kincses Gyula.
Azt nem tudjuk, hogy időben vagyunk-e. Ha készen állnak a tervek, akkor igen
– mondja a kamara elnöke, aki osztja azon véleményeket, hogy több eset van, mint amennyiről jelenleg tudunk, de annyi esetet kell ellátni, ahány ismert. Ellátási igényként az ismert esetek jelentkeznek csak, de a járvány gyors terjedéséhez a nem ismert esetek hozzájárulnak, ezért kell több teszt.
Nem veszik fel a kesztyűt
Arról, hogy a 40 ezer orvost összefogó kamarát mennyire vonja be a kormány a folyamatok tervezésébe, Kincses Gyula az mondta, ők proakítv módon több javaslatot is eljuttattak már az operatív törzsnek, és ebből jó néhányat meg is fogadtak. Vasárnapi közleményükről szólva az elnök kiemelte: Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár igaztalanul vádolta a MOK-ot, amikor azt mondta, hogy a szervezetnek nem a sajtón keresztül kell üzengetnie, hanem előbb az operatív törzsnek kellett volna eljuttatnia javaslataikat.
Ez megtörtént, dél után, még mielőtt nyilvánosságra hoztuk volna, elküldtük e-mailen az operatív törzsnek
– mondta az elnök.
Kincses Gyula szerint azonban nem ezzel kell foglalkozni, hanem a munkával: „nem csinálunk prioritási versenyt abból, hogy ki mondta előbb, itt az a fontos, hogy ezek a javaslatok megvalósulnak” – hangsúlyozta, hozzátéve, nem tesznek más, minthogy összegyűjtik a hatékony nemzetközi gyakorlatokat, és ezeket közvetítik javaslatként.
Annak ellenére, hogy a kamara nem vesz részt az operatív törzs munkájában, úgy tűnik, van ráhatása a folyamatokra, javaslataik nagy része megvalósul. „Ez jó, mert az a célunk, hogy a betegbiztonság és az egészségügyi dolgozók biztonsága javuljon, vagy legalábbis ne romoljon.”
Néhány levélre kapnak választ, de ez nem azt jelenti, hogy van valamiféle szervezett együttműködés vagy együttgondolkodás, a folyamatokba nincsen beavatva a MOK.
Fogalmunk sincs, milyen szinten és hogyan vannak előkészítve az ellátórendszert érintő intézkedések. Legalábbis nagyon reméljük, hogy már elő vannak készítve, mert ha nincsenek, akkor azokat már csak nagyon kapkodva lehetne megtenni.
Arra a kérdésre, hogy milyen üzenet az a társadalom felé, hogy Kovács Zoltán és a minisztérium is nekimegy az orvosok javaslatait megfogalmazó kamarának, Kincses Gyula azt mondta:
Úgy gondolom, a társadalom ezeket jól értelmezte és értékelte. De mi nem vesszük fel ezt a kesztyűt
Kiemelte ugyanakkor, hogy a minisztériummal megvan a jó szakmai kapcsolat, Pintér Sándor is többször reagált a javaslataikra és az országos tiszti főorvos is többször felhívta már.
„Ez számít, nem pedig az, hogy kommunikációs politikusok mit mondanak. Dolgozni akarunk, nem ezzel foglalkozni” – mondta Kincses Gyula, akit megnyugtatott, hogy Orbán Viktor a parlamentben hétfőn megköszönte a kamara javaslatait. „Én ehhez vagyok hajlandó viszonyulni” – tette hozzá.
A fontos kérdés az, milyen dinamikával zúdul a járvány az egészségügyre
Orbán Viktor azt mondta, kétezer lélegeztetőgép, és ugyanennyi altatógép áll rendelkezésre. A kamara sajnos nem fér hozzá az adatbázisokhoz, így nem tudják a valós számokat, de vélhetően ez a szám igaz – mondja Kincses Gyula, aki szerint nem az az igazán fontos kérdés, hogy 1600, 1800 vagy 2 ezer lélegeztetőgép van-e, hanem az, hogy a szükséges kontaktus-minimalizáló intézkedéseket meghozzák-e, azaz milyen dinamikával zúdul a járvány az egészségügyre.
A hétfői döntések ebbe az irányba mutatnak. Amíg a fertőzés ütemét lassítani tudjuk, és nem egyszerre zuhan rá az ellátórendszerre, akkor a lélegeztetőgépek nagy eséllyel elégségesek lesznek – mondta, hozzátéve, ha nem történtek volna meg a pénteken és hétfőn bejelentett intézkedések, nagyobb esély lett volna arra, hogy egyszerre robban be az egész, és akkor tényleg nem lehet annyi gép, mint amennyi kellene.
Az elnök szerint az utóbbi járványmentes 50 év tompította veszélyérzésünket, túlságosan elhittük, hogy ez nem ránk leselkedő veszély. Most talán már reálisabban gondolkodunk.
De a veszély csökkentéséhez közösen kell tennünk, mert lakossági fegyelem nélkül teljesen mindegy, mennyi lélegeztetőgép van.
Kiemelt kép: Bielik István/24.hu
